Klára öt évvel ezelőtt ment nyugdíjba a Nők40 programmal. Akkoriban megváltásnak érezte a visszavonulást. Bolti eladóként hatvanévesen már nehezen bírta a fizikai munkát, ráadásul idős, beteg szülei és a gyermekei, unokái is igényelték a segítségét. De az örömbe üröm is vegyült, amikor megkapta az első járandóságát.
Rá kellett jönnie, hogy egyedül a saját nyugdíjából nem tudna megélni. Szerencsére a férje korábban jól keresett, így a nyugdíja is magas. Van megtakarításuk, és egyre többet tesznek azért, hogyan biztosítani tudják Klára nyugodt életét, akkor is, ha esetleg elveszítené a párját. Ám ez nem mindenkinek adatik meg.
Kevesebb pénzből kell tovább élni
Heal Edina, az Egyenlítő Alapítvány vezetője szerint tény, hogy az időskori szegénységnek női arca van.
„A nőket súlyosabban érinti a szegénység az alacsonyabb kereset és a várható hosszabb élettartam miatt. Kevesebb pénzből kell tovább élnünk” – mondja. „A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint Magyarországon öregségi nyugdíjat összesen 2 000 101‑en kapnak, ebből 1 273 303 nő és 726 798 a férfi. Ennek oka, hogy a nők átlagosan 4-5 évvel hosszabb ideig élnek, mint a férfiak.”
Az életszínvonal emelése többmilliós plusz megtakarítást tenne szükségessé, ám a tapasztalat szerint a nőknek már aktív korukban is kevesebből kell gazdálkodniuk. A gyermekvállalás évei, a család miatti részmunkaidő, a karriermegszakítás, valamint az idős hozzátartozók ápolása mind olyan tényezők, amelyek csökkentik a jövedelmet és ezáltal a nyugdíj összegét is.
„A nők időskori elszegényedése nem magyar sajátosság, hanem globális probléma, amelynek egyik oka, hogy Európában a nők órabérben átlagban 12,7 százalékkal keresnek kevesebbet, mint a férfiak.”
„A tudatosság tekintetében is sok európai országtól le vagyunk maradva”
„Nekem például van egy régi ismerősöm, aki a nyugdíjba vonuláskor szembesült azzal, hogy néhány évnyi keresete nem szerepel az államkincstár rendszerében, így a nyugdíjszámításnál is hiányzott. Kiderült, hogy a férje nevén volt a bankszámla, amire az ő fizetését utalták. Két kártya volt hozzá, ugyanúgy használta, mint a férje, ezért eszébe sem jutott, hogy baj lehet belőle.”
„Ám a cég – amely azóta megszűnt – valamilyen hibát követett el, így a munkabér nem volt látható. A bank igazolhatta volna, hogy mekkora rendszeres jövedelmet kapott, ám mivel nem az ő nevén volt a számla, így nem állították ki az igazolást. Ez az eset nem általános, de jól mutatja a tervezés, az előre gondolkodás fontosságát” – mondja Heal Edina.
Csökkenhet a különbség
Szakértőnk bízik benne, hogy a fizetésbeli egyenlőtlenségek normalizálódni fognak. Két EU-direktívát júliustól ugyanis már nálunk is alkalmazni kell. Az egyik a bértranszparencia, vagyis hogy átláthatóvá, nyomon követhetővé kell tenni a béreket, így elkerülhető lesz, hogy a nemek alapján különbség legyen a fizetésekben.
A másik EU-s szabály, hogy 2026 júliusára a tőzsdén jegyzett európai társaságok nem ügyvezető igazgatói vezető álláshelyeinek legalább 40 százalékát, illetve az összes vezetői poszt legalább 33 százalékát nők töltsék be.
„Bízom benne, hogy ezek a szabályok, ha nem is rohamtempóban, de fokozatosan javítják majd a mostani helyzetet. A férfiaknak sem érdekük az, hogy fenntartsák az eddigi szituációt. Nekik sem jó, ha az anyjuk, feleségük, lányuk ugyanazért a munkáért jóval kevesebb bért kap, és emiatt később szegénységben éli majd le az élete utolsó éveit, évtizedeit” – jelenti ki a szakértő.
(Forrás: Adobe Stock)
Ez is érdekelhet
Lakás nélkül maradva
Az alacsony bér és nyugdíj mellett a nők időskori szegénységének egyik magyar jellemzője a lakhatási bizonytalanság. Magyarországon igen gyakori, hogy a nő nem tulajdonos abban a lakásban, ahol él, mert minden a férj nevén van. A férj halálával vagy egy második, mozaikcsaládos házasság után ebből problémák adódhatnak.
„A házastárs halálakor a közösen lakott lakásra tipikusan haszonélvezet jár a túlélő félnek, miközben a tulajdon gyakran a gyerekeké, örökösöké. Ez eleve sok konfliktust és jelentős kiszolgáltatottságot eredményez. Egy korábbi válás esetén, vagy ha a felek nem voltak házasok, nincs bejegyzett haszonélvezet, a nők lakhatása sokszor csakis az örökösök jóindulatán múlik.”
„Mivel az élettársak nem törvényes örökösei egymásnak”
„Végintézkedés nélkül nem örökölnek, és ezzel egy élet (sokszor rejtett, hivatalosan, számlakivonatokkal el nem ismert) munkája és befektetése ellenére kerülhetnek utcára” – figyelmeztet a szakember.
Tudatosság és függetlenség
Heal Edina szerint nem egyszerű elkerülni az időskori elszegényedést, de tehetünk az enyhítéséért.
„Az egyik legfontosabb a tudatosság és a felkészülés. A nők általában körültekintőbben tudnak spórolni, jobban be tudják osztani a pénzt, ám mindez semmit nem ér, ha, mondjuk, a párjuk hatalmas adósságot hagy rájuk. Fontos, hogy a házasság alatt is beszélgessünk, és ismerjük a másik pénzügyi lépéseit.”
„Azért, mert esetleg a párunk többet tesz bele a családi kasszába, jobban keres, esetleg jobban ért a pénzügyekhez, még nekünk is legyen beleszólásunk, és érdeklődjünk a befektetésekről, kiadásokról stb.” – figyelmeztet.
Ezenkívül fontos, hogy elkerüljük a gazdasági függőséget.
„Mindenkinek az anyagi lehetőségeihez és képességeihez mérten kell függetlenítenie magát. Legyen befektetésünk, pl., ha tehetjük, vegyünk egy lakást vagy értékpapírt, legyen nyugdíjmegtakarításunk, amellyel bebiztosíthatjuk magunkat idős korunkra.”
„Már az is sokat segít, ha van külön bankszámlánk”
„Ezenkívül fontos, hogy tudjuk, mire vagyunk képesek, képezzük magunkat például az alatt az idő alatt, amikor otthon vagyunk a gyerekkel. Minél több tudást szedünk össze, minél több lábon állunk, annál biztosabb lesz a jövőnk és nyugodtabb az idős korunk” – javasolja.
