Riport

KVÍZ Csak egy borsodi tudja hibátlanul ezeket a tájszavakat: nem minden magyar érti őket

Makuka, furik, lipityóka, cajga – vajon tudod, mit jelentenek ezek a borsodi tájszavak? Tedd próbára magad nosztalgikus kvízünkkel!

Te még érted, mit mond a borsodi nagyi?

Elég volt egy nyári délután a nagymamánál, egy beszélgetés a kapuban vagy néhány óra a rokonsággal, és a gyerek úgy szedte magára a helyi szavakat, hogy észre sem vette. Nem kérdezte, benne vannak-e a szótárban. Nem érdekelte, hogy az ország másik felében ugyanazt egészen másképpen mondják. Ha a nagyi szólt neki, pontosan tudta, mit kell csinálnia.

Aztán eltelt húsz, harminc, ötven év, és némelyik szó ma már úgy bukkan elő az emlékezetből, mint egy rég elveszettnek hitt fénykép.

A legszebb magyar tájszavak

Magyarország nyelvi térképe valójában sokkal színesebb annál, mint amit a hétköznapokban észreveszünk. Ugyanarra a tárgyra, ételre, mozdulatra vagy emberi tulajdonságra vidékenként más és más elnevezések születtek.

A tájszavak ráadásul nem afféle poros nyelvi emlékek. Sok közülük ma is él a beszédben, legfeljebb egyre kisebb körben használjuk őket. Családok, falvak, városok, sőt néha szomszédos települések szóhasználatában is lehetnek különbségek.

 

 

Borsod minden szempontból különleges

Borsodban különösen jó kis nyelvi kalandtúrába keveredhet az, aki nem arrafelé nőtt fel. Elhangzik egy szó a konyhában, egy másik az udvaron, aztán jön egy harmadik, amelyről az ember már végképp nem tudja eldönteni, hogy ételről, tárgyról vagy valamilyen különös cselekvésről van-e szó. A helyiek közben értetlenül néznek: hát ezt hogyhogy nem tudod?

De éppen ez a tájszavak egyik legnagyobb varázsa. Nem egyszerűen másképpen neveznek meg valamit, hanem történeteket is őriznek. Egyetlen szó képes visszahozni, hogyan beszéltek a nagyszülők, mit kiabáltak utánunk az udvarra, milyen kifejezéseket használtak a piacon, a konyhában vagy a gyerekek játék közben.

Ezt olvastad már? egy magyar konyha háziasszonnyal 1956-ban Megnézem

Ma már el sem tudjuk képzelni, mennyire leleményesnek kellett lennie egy háziasszonynak a jegyrendszerben (Forrás: Fortepan / Kieselbach Tamás)

Hallod, ahogy a nagyi mondta?

Néha még a hangsúly is megszólal az ember fejében. És persze vannak azok a családi szavak, amelyekről felnőttként derül ki, hogy máshol senki sem érti őket. Ilyenkor következik a klasszikus pillanat: „Hogyhogy ezt ti nem így mondjátok?”

A tájnyelv éppen ezért több egyszerű érdekességnél. A nyelv változatosságának része, és közben egy-egy vidék kulturális emlékezetéből is megőriz valamit. A régi kifejezések némelyike idővel kikopik a mindennapi beszédből, mások viszont makacsul tartják magukat, és generációról generációra öröklődnek. Olykor még azok is használják őket, akik nem tudják, hogy máshol egészen más szót mondanának helyettük.

Készen állsz a borsodi tájszólás kvízre?

1965. Berente, (ekkor Kazincbarcikához tartozott), Hadak útja (26-os főút), háttérben a Borsodi Hőerőmű
1965 Berente ekkor Kazincbarcikához tartozott Hadak útja 26 os főút háttérben a Borsodi Hőerőmű Forrás Fortepan Morvay Kinga Morvay Lajos

Most kiderül, neked mennyire áll rá a füled a borsodi beszédre. 16 tájszó és helyi kifejezés következik, mindegyikhez három lehetséges megfejtéssel. Lesz köztük olyan, amelynél talán azonnal rávágod a választ, és olyan is, amelyiknél mindhárom lehetőség gyanúsan hihetőnek tűnik.

Ha pedig Borsodban nőttél fel, lehet, hogy ez a kvíz nem is vizsga lesz, hanem egy kis időutazás. Egy szó, és már nyílik is a régi konyhaajtó.

Ajánlott videó

Előfizetés

Fizessen elő magazinunkra!

RÉSZLETEK