Amikor felgördül a függöny, forogni kezd a kamera, vagy éppen megcsörren a telefon, hogy interjút adjon, azt mondja, olyan, mintha hirtelen megnyomnának rajta egy láthatatlan gombot. Legyen bármilyen lelkiállapotban, a hivatása az első. Akkor is, ha a munka végeztével azonnal fel kell vennie egy napszemüveget, hogy ne lássák, könnyes a szeme, mert szerelmi bánatban szenved. Farkas Dénes érzékeny, karakán, szókimondó. Most éppen nehéz időszakot él, és azon dolgozik, hogy újraépítse a lelkét.
Érdekli a pszichológia
Önelemző típus, aki mindig kutatja a miérteket. A környezete a csodájára jár, hogy egy-két perc kommunikáció után meg tudja mondani, a vele szemben ülő milyen ember, és rá is kérdez a legnagyobb gondjára.
„Ha nem színész, akkor pszichológus lennék – mondja a 34 éves Dénes.
– Nagyon érdekelnek a személyiségek mélyebb rétegei. Én is jártam már terápiára. Egy régebbi fájdalmas szakítás után, amikor úgy éreztem, nem tudok továbblépni. Aztán ott, a szakember kanapéján a helyzetet elemezve rájöttem, hajlamos vagyok arra, hogy a kapcsolataimban átvegyem az irányítást, a vélt igazammal kicsit leuraljam a társamat, és ez az, ami a másik ember érzelmi eltávolodásához vezethet. Ezen azóta is dolgozom magamban. Már eljutottam odáig, hogy megszólal a fejemben a figyelmeztető csengő: Dénes, megint leuraló vagy! És akkor mindent elkövetek, hogy változtassak a viselkedésemen.”
Még időben tanult a hibáiból
Nem volt mindig ennyire tudatos.
„Hatalmas lókötő voltam. Buliztam, csajoztam, ittam. Kötekedtem, hangoskodtam, ráadásul olyan is előfordult, hogy felkészületlenül mentem egy színházi próbára, vagy egy forgatásra. Amikor ezt visszajelezte néhány, számomra szakmailag nagyon fontos ember, ha így folytatom, lehet, hogy el fogok veszni, végiggondoltam a helyzetemet és tudtam, igazuk van. Még időben elkezdtem edzeni a lelkemet, testemet. Mértékletességre, egészséges életmódra és tudatos jelenlétre az élet minden területén. Ma már, ha forgatni vagy próbálni megyek, nemigen akad felkészültebb ember nálam. Egynapi Keresztanyu forgatásra gyakran tíz órát tanultam, mert legtöbbször tömbösítve vettük fel Bonifác atya jeleneteit.” Dénes a Keresztanyu sorozat utolsó évadját forgatta le. „Bőven száz fölött van az együtt töltött napok száma, két év a stábban, összeszoktunk és megkedveltük egymást. Nagyon fog hiányozni a közös munka.”
Beszédes macskája van
A szerepekre való felkészülést nem könnyíti meg Dénes macskája, a beszédes bengáli.
„A cicám reggeltől estig beszél. Másodpercenként nyávog, ez gyakran bosszantó. Mindemellett olyan, mintha a gyerekem lenne, nagyon szeretem őt. Míg a legtöbb férfi különleges autóra hajt, én menő macskát akartam. Ragaszkodtam hozzá, hogy fajmacska legyen, így egy vagyonért vettem. Az akkori barátnőm kérdezte: minek neked ez a drága macska? Azt mondtam neki, azért kell, mert amikor te kidobsz, ő mindig itt lesz velem. Legyintett, hogy milyen vagyok, ő soha nem fog elhagyni, még talán kicsit meg is sértődött. Aztán amikor szakítottunk és elköltözött, írtam neki egy üzenetet, hogy itt vagyunk a macskával, puszi.
Amire rájöttem az elmúlt időszakban, hogy ha mindent a szakmának rendelek alá, akkor szépen haladok előre, a magánéletem viszont problémás, sőt, nincs! Ügyesebben kell egyensúlyt teremtenem. A kapcsolatban a legfontosabb a mostanában igen divatosan használt: minőségi idő. Nem baj, ha az a sok munka mellett éjfélkor vagy éppen korán reggel valósul meg, de legyen közös főzés, sorozatnézés, szerelmeskedés, tehát olyan tevékenységek, amik feltöltenek. Ha ez nem történik meg, akkor előfordulhat, azon kapja magát az ember, hogy már megint egyedül maradt a menő macskájával.”
Ápolja édesapja emlékét
Dénes édesapja, Osztojkán Béla író, költő, politikus volt. Ez a vezetéknév anyai nagyanyjáé, édesapja az irodalomban művésznévként használta. A színész büszke a szellemi hagyatékra. Szeret szavalni, apja költeményeiből összeállított egy önálló estet. „Hiszek a transzgenerációs örökségben, ráadásul édesapám az ízlésemhez közelállóan fogalmazott, és hasonlóan gondolkozott, mint én. Ösztönösen érzem a sorok között a mögöttes tartalmat. Minden alkalommal meghatódom, amikor a verseit szavalom.”
Fotó: Olajos Piroska, Privát
