Riport

Több 100 éves játék él tovább a magyar kocsmákban: három golyó és néhány fabábu kell hozzá

Három golyó, fabábuk és lyuk nélküli asztal. Meglepő, de iyen a klasszikus magyar biliárd, amelynek hagyománya máig él az ország egyes pontjain.
Magyar biliárd

Első pillantásra valami nem stimmel az asztallal. Nincsenek lyukak a sarkokban, golyóból is csak három akad, középen pedig apró fabábuk állnak. Aki azonban Békés környékén nőtt fel, talán már tudja, miről van szó: ez bizony a magyar biliárd – írja a Krónika.

A játék mára igazi különlegességnek számít, bár a Dél-Alföldön korántsem csak egy régi kor emléke. Emellett Budapest környéki sváb településeken, például Pilisvörösváron és Szigetszentmártonban is megmaradt a hazai biliárd hagyománya.

Ez nem csak aféle turista látványosság. Ma is vannak versenyek és szervezett bajnokságok.

Három golyó és öt fabábu

Magyar biliárd
Több 100 évvel ezelőttre tehető a játék eredete (Forrás: magyarbiliard.hu)

A magyar biliárd egyik legfeltűnőbb sajátossága, hogy lyuk nélküli asztalon játsszák. A játékhoz három golyót használnak, valamint legtöbbször öt bábu sorakozik az asztalon. Egyébként több változata ismert: a 120-as, az 500-as és az 1000-es.

Ezt olvastad már? gyerekek papírsárkánnyal a mezőn az 1970-es években Megnézem

(Forrás: Fortepan / Pesterzsébet, József Attila Általános Iskola)

A legelterjedtebb a 120-as változat. Ennek során a játékosok felváltva löknek, ráadásul mindkét félnek saját lökőgolyója van. Öt bábut használnak, bizonyos lökéseknél pedig falérintésre is szükség van. A játszma megnyeréséhez 120 pontot kell összegyűjteni.

Az 500-as és az 1000-es már másképp működik: ezekben a játékos addig folytathatja a lökéssorozatát, amíg pontot tud szerezni, a lökőgolyó pedig mindkét fél számára a piros golyó. Fontos különbség, hogy az 1000-es változatban már csak egy bábut használnak.

A szabályokon túl azonban ugyanaz kell hozzá, ami minden biliárdjátékhoz: biztos kéz, térlátás, türelem és rengeteg gyakorlás.

 

Több mint 400 éve gurulhattak a golyók

Az úgynevezett magyar biliárd gyökerei messzire vezetnek vissza. A játék történetével foglalkozó Hogy kerül a bábu az asztalra? című összefoglaló szerint a Pallas nagy lexikon – amelynek kötetei 1893 és 1897 között jelentek meg – már megemlíti a kis és nagy kégli elnevezést.

A későbbi Révai lexikon magyarázata szerint a kéglijáték lényege éppen az volt, hogy a biliárdasztalra fabábukat állítottak.

Még érdekesebb, hogy egy 1594-ből fennmaradt magyar forrásban már szerepel az „olaz játék” elnevezés, valamint az ahhoz való posztóval borított hosszú asztal, tolóbot és csontgolyó. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a ma ismert magyar biliárdot játszották akkoriban, de azt igen, hogy a biliárd valamely formájának már ekkor volt nyoma.

Ez is érdekelhet

Európai minta?

Magyar biliárd
Máig rendeznek versenyeket és bajnokságokat (Forrás: magyarbiliard.hu)

A 19. században a biliárd egyre inkább hozzátartozott a kávéházak, kaszinók, egyletek és társaskörök életéhez.

A bábus játék kialakulására feltehetően európai rokon játékok is hatottak: hasonló bábus biliárdok Németországban és Olaszországban szintén ismertek voltak. Bár ma büszkén magyar biliárdnak hívjuk, talán inkább egy régi európai hagyomány sajátos hazai változatásról beszélhetünk.

Nem hagyták eltűnni a régi játékot

A 20. század után a magyar biliárd országos ismertsége megkopott, egyes vidékeken azonban életben tartották a hagyományt. Különösen a Viharsarok tájegység teljes területén őrizték meg a játék emlékét.

Érdemes kiemelni, hogy a Magyar Bábus Biliárd Egyesület jelenleg is működő versenyrendszert tart fenn. Honlapjukon ranglisták, klubok, bajnoki eredmények és versenynaptár található. Jövőre is rendeznek bábus biliárdversenyeket, idén például Gyomaendrődön tartottak egy versenyt, amelyen 47 játékos mérte össze a tudását.

Ajánlott videó

Előfizetés

Fizessen elő magazinunkra!

RÉSZLETEK