A hatvanas években indult hódító útjára a Ki nyer ma? élő adás sorozata. Akkoriban fiatal és idős együtt hallgatta az Astoria szálloda kávézójából jelentkező műsorokat. A vetélkedő 2007-ben volt utoljára hallható a Magyar Rádióban, de a 91 éves Czigány György még mindig járja az országot, nagy szeretettel és tisztelettel fogadják, bárhol jelenik meg.
„Amikor annak idején elkezdtük a Ki nyer ma? című műsort, azt gondoltam, jó, ha egy évet megél a rádióban, de 38 lett belőle. Tömegek gyűltek össze, és nem csak a háromszáz forintos nyeremény miatt. Az emberek boldogok voltak, ha tudták a kérdésekre a választ, rang volt szerepelni a vetélkedőben, mert másnap a barátok és a kollégák biztos megjegyezték, hogy hallottunk játszani a rádióban – meséli a műsor ötletgazdája. A zsúfolásig megtelt érdi művelődési központban most többnyire nyugdíjasok ülnek.
A program kicsit eltér a rádióban megszokott koreográfiától. A játék és muzsika nemcsak tíz percig tart, hanem hetven percen át, három művész segítségével, élőben csendülnek fel a jól ismert dallamok. A művek címét és szerzőjét ezúttal csak egyszer-kétszer kellett kitalálnia a közönségnek, mert a házigazda inkább felkonferálta, utána pedig érdekes történeteket mesélt az általa személyesen ismert, ma már nem élő híres zeneszerzőkről, írókról, költőkről.
Túrós tészta Kodállyal
Például a neves népzenekutatóról, Kodály Zoltánról is van egy anekdotája. „Engem még tanított a Zeneakadémián. Halkan beszélt, nagyon kellett figyelnem arra, amit mond. Később, felnőttként többször találkoztam vele. Kodály az a fajta ember volt, aki nem fecsegett, felületes beszélgetésre nem volt ideje, életének minden percét beosztotta. Egyszer arra kértem, hogy beszéljen Bachról az egyik rádióműsoromban. Felhívott öt órára a lakására. A vacsoráját fogyasztotta, én pedig próbáltam udvariasan megvárni, amíg befejezi a túrós tésztát. Nem értette, hogy miért nem kérdezem, és a maga kissé ironikus stílusában megjegyezte: Na, mi az, nem kérdez semmit?! Az időt olyan nagy kincsnek tartotta, hogy evés közben akart interjút adni.”
Második házasságában él
Szerencsére Czigány György nem az a fajta, aki percre pontosan kiméri az időt. Szívesen tölti a délutánját olyan emberek között, akik fogékonyak a kultúrára. Mint mondja, a művészet valami olyan dolog, ami rehabilitálja az összes tragédiát, ami az életben ér minket. „Szomorúságban nekem is volt részem. 48 évnyi házasság után temettem el az első feleségemet, három évre rá a középkorú filmrendező fiamat, Zoltánt. De a zene, a képzőművészet és az irodalom mindig átsegített a nehéz időszakokon. Egy-egy versbe, zeneműbe kapaszkodtam, és próbáltam a művészetből meríteni az erőt.”
Czigány György élete egyik legkétségbeesettebb időszakában találkozott a jelenlegi feleségével, a nála negyven évvel fiatalabb Erikával. „Második Erikának hívom, mivel az első feleségemet is Erikának hívták. Egy interjút jött készíteni hozzám, így ismerkedtünk meg. Nagyon intelligens, művelt, latin–történelem szakos tanári diplomája van, de interjúköteteket ír, hamar kiderült, hogy azonos az érdeklődésünk.”
György 77 éves volt, amikor templomi szertartáson feleségül vette Erikát. „Fontosnak tartottuk, hogy ne vadházasságban éljünk, hanem egyházilag is férj és feleség legyünk.”
A lánya pilóta, a fia operatőr
A házaspár kétlaki életet él. A fővárosban laknak, de Szekszárdon is sok időt töltenek. „A feleségem szülei betegeskednek, nehezen mozdulnak ki az otthonukból. Gyakran mi vásárolunk be nekik. Viccesen szoktam mondani, hosszú pályafutásom során megkaptam már a Prima Primissima díjat, az Erkel-díjat, a József Attila-díjat, most már a Lidl-díjat is odaadhatnák, olyan sokszor járok az üzletükbe” – meséli nevetve. A Tanár úr friss és korát meghazudtolóan energikus, a járása sem egy aggastyáné. Az is látszik, hogy készült a közönséggel való találkozásra. Sötét öltönyt vett fel és nyakkendőt kötött.
„Szeretem megtisztelni a rám kíváncsi embereket és a fellépő művészeket. Ezúttal Csányi Valéria ült a zongora mellett, Pánczél Klaudia és Bóka Kristóf énekelt. Én még az a régi vágású férfi vagyok, aki egy hangversenyre, színházi előadásra a szép ruháját veszi fel.”
A magánélete is példamutató és rendezett. Lánya, Ildikó Magyarország első női utasszállító pilótája volt, kisebbik fia, Gergő operatőr. Két felnőtt korú unokájával, Zsófival és Matyival sok időt töltött gyerekkorukban. A családját is megtanította a zene szeretetére. Gyerekei, unokái is tanult, diplomás emberek, és hangszereken játszanak. Erről a délutáni rendezvényről is úgy ment el a közönség, hogy maradandó kulturális értéket kapott.
„Szerencsés vagyok, mert a munkám éltet, ezért sem érzem a koromat. Lazán, már-már családias hangulatban igyekszem vezetni a Ki nyer ma? előadásokat. Az pedig óriási örömmel tölt el, amikor a közönség kórusban adja meg a helyes választ a kérdéseimre. Ha derűs az együttlét, mindenki elégedett.”
Élete a kultúra
Zongoraművészi tanári diplomája van, de a Magyar Rádió és a Magyar Televízió munkatársa is volt évtizedeken keresztül. Munkásságát számos állami kitüntetéssel ismerték el. Hat éven át volt az Írószövetség költői szakosztályának elnöke, közel negyven kötete jelent meg. Egész életét a magaskultúra szolgálatába állította. Hobbija a zongorázás, kotta nélkül játszik.
Képek: Pintér Márta, Fortepan/Szalay Zoltán, Privát