Darvas Iván nem engedte, hogy elbúcsúzzanak tőle: még a nevelt lánya is beleszeretett

Immár több, mint tíz éve, hogy örökre lehunyta a szemét Darvas Iván, még sincs egy hely, ahová a rajongói elzarándokolhatnának, hogy kifejezzék tiszteletüket és szeretetüket a művész iránt. A színész életét sok-sok titok övezte, így talán nem csoda, hogy a végakarata sem volt mindennapi. A korabeli sajtóhírek arról szóltak, hogy Darvas Iván egyáltalán nem szeretett volna sírhelyet, és a hamvait a mai napig a szerettei őrzik.

A családját akarta megkímélni

A színészlegenda élete utolsó éveiben meglehetősen elszigetelt életet élt. Betegségei ellehetetlenítették, hogy színpadra álljon, és ahogy telt az idő, egyre inkább csak a családját engedte közel magához. Élete utolsó interjúját a halála előtt négy évvel adta Friderikusz Sándornak – akkor már erősen foglalkoztatta az elmúlás gondolata.

„A saját jövőm annyiban természetesen nagyon-nagyon mélyen foglalkoztat, hogy egy nagyon nagy és jelentőségteljes esemény előtt állok, nem vitás – fogalmazott a műsorban. – Ez az esemény, ha szabad így kifejeznem, az elmúlás, a halál, amely nem egy mellékes dolog, és ma már sokkal közelebb állok hozzá, mint 78 évvel ezelőtt.”

Ettől kezdve azonban Darvas Iván ezt a „készülődést” mélyen a saját ügyeként élte meg, a nyilvánossághoz nem volt szava többé. Életének utolsó éveit otthonában töltötte, rajzolással. Előszeretettel készített portrékat és karikatúrákat a színházi pályatársairól, politikusokról és világsztárokról is. Azt mesélte, jellemzően nappal aludt, éjjelente pedig fényképek alapján rajzolt, és az őt érdeklő témákban nagyon szívesen szörfözött a világhálón.

„Az interneten és a világban is sok a szemét. Az egész világ egy szemétdomb, ahol kutatni kell az értékeket” – vélekedett Darvas Iván.

Mit mondtak a pályatársak?

Közeli barátai úgy tudják, a színészlegenda a feleségével beszélte meg, hogy maradjon titokban a nyughelye.

„Ketten döntöttek úgy, hogy senki ne menjen el búcsúztatni. Természetesen, ha nem így lett volna, én is fejet hajtottam volna a sírnál. Akaratukat azonban tisztelni kell és tudomásul venni” – mondta egy napilapnak akkoriban Berek Kati színművésznő. Pályatársnője, Máté Erzsi pedig hozzátette: „Tisztelegni magunkban, némán is lehet. Sajnos sok neves pályatársam temetésén álltam már, és hallgattam a megjegyzéseket, suttogásokat: nézd, hogy megöregedett, figyelj már, kivel áll ott, melyik lehet a felesége?”

Az ilyen rosszindulatú pusmogás nem méltó a művész hihetetlen életútjához. Jóllehet, Darvas Iván döntésével a szeretteit akarta megkímélni, hiszen ők nem választottak nyilvános hivatást.

Harmadik házassága hozta el a boldogságot

A színművész nem tagadta, hogy sokáig nagy kanállal habzsolta az életet. Imádták a nők, amit fiatalon, saját bevallása szerint, ki is használt. Nagy szerelemben és házasságban élt először Tolnay Klárival, majd Házy Erzsébettel, de kapcsolatai zátonyra futottak. Tolnay Klári még megbocsátotta a megcsalásokat, ahogy azt is elnézte, hogy cseperedő lánya a pletykák szerint beleszeretett a színészbe, aki természetesen nem viszonozta a gyengéd érzelmeket.

„Tekinthetjük ezt szabadosságnak, bűnnek, gusztustalanságnak. Mélyen megvetem magam ezeknek a szabados időknek a magatartása miatt. Mély lelkifurdalások gyötörtek, a tréfás az, hogy közben is” – vallotta a színész, majd hozzátette: amikor megismerte élete szerelmét, Morocza Irén fotográfust, leszámolt a kicsapongó léttel.

„47 éves koromban kezdtem új életet. Akkor találkoztam az én mostani családom fejével, az én hitvesemmel. Nem okozott nehézséget egyik napról a másikra lemondani a szeszesitalról. Megittam a magamét. Ártalmasan sokat” – mondta őszintén a színész, majd a boldog, harmonikus, megtartó szerelem erejét hangsúlyozta:

„A szerelem. Találkoztam egy olyan emberrel, akiről kiderült, több mint tízezer éve ismerem. Mély közünk van egymáshoz.”

Darvas Ivánnak a harmadik és örök házasságából két gyermeke született. Gyakran említette, hogy az egész életművét nézve, a legfontosabb a családja. Valójában nincs abban semmi különös, hogy végső búcsúja csak nekik szólt.

Fotó: MTI, Archívum