A részmunkaidős foglalkoztatás a kisgyermekes anyukáknak kifejezetten előnyös. Ám a nyugdíj előtt állóknak is segítség lehet a munkakeresésnél, arról nem beszélve, hogy esetleg az unokák körüli teendőkbe jobban be tudnak segíteni. Náluk azonban felmerül a kérdés: vajon nem érinti-e őket a nyugdíj szempontjából hátrányosan ez a fajta foglalkoztatás. Dr. Major Szilvia ügyvéd segítségével tisztázzuk a kérdéseket.
Nem feleződik
„Legelőször tisztázzuk, mi is az öregségi nyugdíj – kezdi az ügyvéd. Ez az a járadék, amit az államtól kapunk a nyugdíjkorhatár elérésekor. Ennek az összege a munkában töltött évek számától (szolgálati évek), valamint a keresetünktől függ. A jogszabály tehát az éveket veszi figyelembe, nem tesz említést arról, hogy hány órában foglalkoztatnak minket. Tudom, hogy sokan hiszik, hogy ha csak 4 órát dolgoznak, akkor egy évnyi munkaviszony fél év szolgálati időnek számít a nyugdíjnál. Ez azonban nem igaz” – hívja fel a figyelmet dr. Major Szilvia.
Ledolgozott évek
A szolgálati idő az az időszak, amit bejelentett munkával töltünk, tehát a jövedelmünk után adót fizetünk. „Jelenleg minimum 20 év szolgálati idő után lehet nyugdíjba vonulni, ha elértük a nyugdíjkorhatárt. Ilyenkor azonban az átlagbérünk (az egész szolgálati időre nézve, nem csak a nyugdíj előtti néhány évre) 53 százalékát kapjuk meg nyugdíjként. Minél több évet dolgozunk, értelemszerűen az átlagbérünk annál nagyobb hányadát kapjuk meg járadékként. Negyven év szolgálati idő esetén ez 80 százalék is lehet” – tájékoztat a részletekről a szakértő.
Mennyi az annyi?
Azért van egy kis csavar a dologban: bár a munkaidő nem befolyásolja a szolgálati éveket, ám a munkabérünk hatással lehet rá. Nyilván, ha alacsonyabb bérért dolgozunk, akkor az átlagkerestünkből számított nyugdíjunk sem lesz túl magas. Ám a nyugdíj szempontjából fontos megemlítenünk a minimálbért.
„Amennyiben a munkabérünk nem éri el a minimálbért – és erről nyilván részmunkaidő esetén lehet beszélni –, akkor a jogszabály szerint a szolgálati időnek csak az arányos részét számolják a nyugdíj összegének meghatározásakor, de nem a szolgálati idő jogosultságánál. Mondok egy példát, hogy érhető legyen. A nők 40 év szolgálati idővel elmehetnek nyugdíjba. Ha valaki 4 órában dolgozott, a minimálbérnél alacsonyabb összegért, de megvan a 40 éve, akkor elmehet nyugdíjba. Ám a nyugdíj összegének kiszámításakor már nem 40 év szolgálati idővel számítanak. Ha mondjuk, a bérünk a minimálbér 2/3-át teszi ki, akkor 33 százalékkal kevesebb nyugdíjra számíthatunk 40 év szolgálati idő esetén is. Amennyiben azonban valaki több részmunkaidős állást vállal, az ezekért kapott munkabérek összeadódnak, így ha elérjük a minimálbért, nem kell hátránytól tartanunk.”
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
