Nehéz természetű, túlsúlyos fiúból sikeres sportoló lett Bulcsú, a magyar karatekölyök

Szilvia közel járt ahhoz, hogy azt mondja: nem bírja tovább. A kisfia nem tudta jól kezelni az indulatait, állandóan konfliktusba keveredett a társaival, a pedagógusok sem kedvelték, helyzetét a túlsúlya is nehezítette, és sorra kiközösítették mindenhonnan. A szülők folyton a szőnyeg szélén álltak Bulcsú miatt az iskolában, és úgy tűnt, bármit is tesz a környezete, a gyerek nem javul, elkallódik.

A tatamin a lélek is fontos

Az anya utolsó reménysugárként beíratta a fiát karatéra, a debreceni KYO Hungária SE klubba, Tokaji Norbi edző védőszárnyai alá. Eleinte igazából maga sem hitt a sikerben – sem az esetleges magatartás-javulás, sem a fogyás terén.

„Ekkorra már túl voltunk több óvoda-, majd azt követően iskolaváltáson, úgy tűnt, Bulcsú sehová nem tud beilleszkedni. Egy barátnőm, akinek a gyereke Norbiék egyesületébe készült karatéra, rábeszélt, hogy menjünk együtt. Életünk legjobb döntése volt, hogy idejöttünk! Itt minden gyerekkel egyenként foglalkoznak, nemcsak az a fontos, mi történik a tatamin, hanem az is, mi van a kis lelkükben. Norbi a különleges képességével ösztönösen érzi, melyik gyerekhez mi a kulcs, és azt, ami az én fiamhoz közelebb vitte, nagyon gyorsan megtalálta. Nem tudom elmondani, édesanyaként mekkora öröm, hogy végre boldognak látom a gyerekemet. Komoly napirend szerint él, baráti társasága van, és a jegyei is rengeteget javultak. Ő, akire kicsiként azt mondták, örüljünk, ha közepes tanuló lesz egy gyengébb iskolában, most Debrecen legjobb hatosztályos gimnáziumában tanul, és megállja a helyét.”

Minden hetek alatt változott meg

„A karate teljesen megváltoztatta az életem: célt ad nekem, örömet, fejlődési vágyat, és még lefogynom is sikerült” – meséli Bulcsú, aki a napokban lesz 14 éves. A srác komoly sportsikereket is a magáénak tudhat már: az előző versenyén harmadik lett az országos elődöntőben a súlycsoportjában. „Tavaly nyáron kattant be nálam, hogy le akarok fogyni. Az edzőm, Norbi is biztatott, hogy ha sikerül, akkor egy másik súlycsoportban több esélyem van dobogóra állni. Most 23 kiló mínusznál tartok, és sokkal jobban szeretek tükörbe nézni, egyre magabiztosabb vagyok. A karateklubban pedig rengeteg barátot szereztem.”

„Az édesanyjától tudtam, hogy magatartás-problémák vannak a fiúval, így az elsődleges cél az volt, hogy ezt helyre tegyük nála, és hála a kyokushin-karate hierar­chikus, tiszteletre épülő metódusának, ez sikerült is – kezdi közös történetüket Tokaji Norbi edző. – Hetek, hónapok múltán jó irányba változott Bulcsú viselkedé­se. A túlsúlya is a múlté, ma már számolja a kalóriá­kat, nagyon fegyelmezett és egészséges életet él. Felszabadulttá vált, és egyszer csak azt vettem észre, edzés után még ott marad pluszban edzeni, és elkezdett aktívan részt venni a nálunk nagyon jelentős klubéletben is. Például nemrég egy 30 kilométeres gyalogtúrán vett részt a csapattal.”

A harcművészet tiszteletre tanít

De hogyan segít a harcművészet azoknak a gyerekeknek, akik magatartás- és beilleszkedési problémákkal küzdenek? „A küzdősport a feszültséglevezetés legális útja – mondja az edző. – Fegyelmezettséget és kihívást is ad, hogy itt egyik szint a másikra épül, a gyerekek­nek időről időre sikeres vizsgát kell tenniük az előre­lépéshez, így hát készülnek, figyelnek, igyekeznek jól teljesíteni. Az edzéseken megtanulják a sorakozót, a „maradj egy helyben”-t, a vigyázzállást, de egymás tiszteletteljes köszöntését is. A kyokushin-karate nemcsak a gyakorlatok helyes elsajátításáról szól, hanem arról is, hogyan bánunk egymással. Igyekszünk jó példát nyújtani, emellett sokat beszélgetünk a gyerekekkel, így a magánéleti elakadásaikban is támogatjuk őket. A szülőket bevonva sok családi gondot is megoldottunk már az egyesületben.”

Visszatérve Bulcsúra: a fia­talembernek nagyszabású tervei vannak, szeretne a korosztályában és súlycsoportjában Európa-bajnok lenni. „Azt üzenem a hozzám hasonló helyzetben lévő gyerekeknek, hogy válasszanak maguknak egy célt, úgy, ahogyan én is tettem” – köszön el, és már indul is edzeni.

fotó: Privát