Egy kosár frissen szedett dió láttán az ember már csippentene is a finom dióbélből. Csakhogy a diótörőig is el kell jutni valahogy, a zöld burok pedig makacsul kapaszkodik. Ilyenkor jön jól egy régi házi praktika: forrázd le a diót, fedd le negyedórára, és miután kihűlt, sokkal könnyebben boldogulhatsz vele – írta a Ireceptar.
Akinek áll diófa a kertjében, jól ismeri az őszi diószedés árulkodó nyomait. Elég néhány szemet puszta kézzel kibontani, és az ujjaidon máris ott sorakoznak a sötét foltok. Ha megtörtént a baj, ecettel vagy citromlével próbálhatod halványítani őket. Egy egész kosárnyi termésnél viszont érdemes már az elején másképp nekilátni a pucolásnak.
Ez is érdekelhet
Diópucolás forró vízzel – mire kell a fedő?
(Forrás: Archív)
Tedd a zöld burkú diókat egy akkora tálba, amelyben a víz majd teljesen ellepi őket. Forralj vizet, öntsd a szemekre, majd boríts fedőt a tálra. A dió ezután negyedórát pihen a forró vízben. Addig akár elő is keresheted a diótörőt a konyhafiók mélyéről.
A 15 perc leteltével szűrd le a diót, és várd meg, amíg kihűl. Ekkor láss neki a zöld burok eltávolításának. A forrázás után könnyebben elválhat a kemény héjtól az a vastag réteg, amellyel frissen szedve annyit kellett volna bajlódnod.
Tíz perc a sütőben is segíthet a dió zöld burkán
Ha inkább a sütőt használnád, készíts elő egy tepsit, és melegítsd fel a sütőt 200 fokra. A diókat úgy terítsd szét a tepsin, ahogy összeszedted őket, a zöld burkukkal együtt. A forró sütőben tíz percet töltsenek.
Amikor kiveszed a tepsit, még hagyd rajta a szemeket, amíg kihűlnek. Utána az ujjaiddal fejtsd le róluk a külső burkot. Így akkor is nekiláthatsz még aznap a diótörésnek, ha a szedéskor szinte egyetlen szem sem akart kibújni a zöld kabátjából.

ehhez adj képalátA diópucolás már a törés előtt elkezdődik: ha a zöld burok makacsul tapad a héjhoz, egy negyedórás forró vizes áztatás segíthet fellazítani (Forrás: Archív)
Hogyan válik le a dióburok egy zsákban?
Ha ráér a diótörés, egy műanyag zsák is elvégezheti helyetted a munka javát. Ennél a módszernél már az is számít, milyen időben indulsz ki a fa alá. A szedéshez válassz száraz, lehetőleg napos időt, az esős, nyirkos napokat hagyd ki. Az összegyűjtött diókat az első éjszakára tedd meleg helyre szikkadni.
A zsákra csak másnap reggel lesz szükséged. Töltsd bele a diókat, a száját kösd be madzaggal, majd vidd hűvös helyiségbe. Négy nap múlva teríts le egy régi abroszt, bontsd ki fölötte a zsákot, és borítsd ki a termést. Ekkorra a zöld burok szinte magától elválhat a dióhéjtól.
Mivel törheted fel a dióhéjat, ha nincs diótörőd?

Bármelyik praktikát választottad, a fás héj még ott őrzi a dióbelet. Ha éppen nincs kéznél a diótörő, a konyhában a húsklopfoló, a szerszámosládában egy vízpumpafogó vagy egy kalapács is megteszi. Ezután már csak ki kell emelned a héjból az édes, barázdált dióbelet.
Miért örül a szíved, ha gyakrabban eszel diót?
A dióbélben sok a zsír, mégis kedvezően hathat a koleszterinszintre. A Harvard Egyetem közegészségügyi karának kutatói több étrendi vizsgálat eredményeit összegezték. Azt találták, hogy amikor a résztvevők étrendjében rendszeresen szerepelt dió, az összkoleszterinszintjük és a gyakran „rossz” koleszterinnek nevezett LDL szintje is jobban csökkent, mint az összehasonlításként vizsgált étrendek mellett.
És mit mutatnak a hosszabb távú megfigyelések? Az Amerikai Kardiológiai Kollégium által ismertetett kutatásban azoknál, akik legalább hetente egyszer ettek diót, ritkábban alakult ki szív- és érrendszeri betegség, mint azoknál, akik soha vagy csak elvétve fogyasztották.



