A koleszterinnel kapcsolatban a legnagyobb tévhit az, hogy csak káros hatása van. Pedig ez a vegyület a test nélkülözhetetlen alkotórésze, minden emberi sejtben megtalálható, magas szinten van jelen a mellékvesében, az idegsejtekben és az epében. Sejthártyáink alkotása mellett hormonok szintézisében van fontos szerepe. A koleszterin nagy részét a szervezet állítja elő, a fennmaradó mennyiséghez a táplálékkal jut hozzá. Dr. Virág Zsolt, a Mária Medical belgyógyász szakorvosa elmondja, mit tehetünk, hogy kordában tartsuk a koleszterinünket.
„A koleszterinnek két fajtája létezik: az LDL és a HDL. Ezek egyensúlya jelenti az egészséges koleszterinszintet. A laborleletünkben látható össz-koleszterinszint mellett nagyon fontos a „rossz” LDL-koleszterin, a triglicerid és a „jó” HDL-koleszterinszint meghatározása is. A HDL-koleszterin szállítja vérünkben a sejtektől a májba, eltávolításra a „fölös” koleszterint, míg az LDL koleszterin a máj által szintetizált koleszterin, mely sejtjeink felé utazik, hogy ott sejtfalalkotó vagy egyéb fontos hormon készüljön belőle. Ha azonban túl magas ez utóbbi szintje az erek falában lerakódva érelmeszesedést okozhat” – mondja Virág doktor.
Önmagában az össz-koleszterinszint emelkedése még nem feltétlenül jelent kóros állapotot, hiszen a normális LDL-koleszterin és magasabb (de védő hatású) HDL-koleszterin magasabb össz-koleszterinszintet fog okozni. Az érték mellett fontos tehát, hogy milyen az LDL- és a HDL-koleszterin aránya. 1,6 mmol/l feletti HDL-szint, míg a 3,4 mmol/l feletti LDL-koleszterinszintet emelkedett értéknek tartjuk.
Az első számú rizikófaktor
A koleszterin értékét részben az elfogyasztott koleszterin mennyisége és részben velünk született, örökölt, a koleszterin szállításban résztvevő fehérjéink tulajdonságai fogják meghatározni. Ha valaki túl sok – túlnyomórészt telített zsírsavakat tartalmazó – állati eredetű élelmiszert fogyaszt, az ebben lévő koleszterin (LDL) az erek falába kerülve megvastagítja azok bélhártyáját, és érelmeszesedést okoz. Ennek következtében gyakrabban alakul ki szívkoszorúér-meszesedés és szívinfarktus. Éppen ebben rejlik a magas koleszterinszint veszélye, ugyanis látványos tüneteket ez a felhalmozódás okoz. Ezért kell tehát a koleszterinszint értékét rendszeresen ellenőriztetni. Sajnos napjainkban nemcsak Magyarországon, de a világon bárhol a szív- és érrendszeri megbetegedések okozta halálozási arány a legmagasabb valamennyi közül. A magas koleszterinszint az első számú rizikófaktor.
Mivel csökkenthető?
Az biztos, hogy a koleszterinszintünk befolyásolható táplálkozással és életmóddal. Ha valaki változtat az életmódján, megreformálja a táplálkozási szokásait, többet sportol, vagy orvosi utasításra speciális gyógyszereket szed, csökkentheti a koleszterinszintjét. „Ha még nincs társbetegségünk (magas vérnyomás, elhízás, kóros cukor-háztartás vagy cukorbetegség), és laborvizsgálatunk során magasabb LDL-koleszterin- és/vagy trigliceridszintet állapítanak meg, elegendő az életmódunk megváltoztatása, mely diéta bevezetése mellett rendszeres (heti 5 x 1-2 óra) testmozgást jelent. Mai digitális világunkban a koleszterinszegény ételekből könnyű megtalálni a számunkra is szívesen fogyaszthatókat. Számos, napi maximum 300 mg koleszterint tartalmazó mintaétrend található a különböző webes felületeken. Fontos a magas rosttartalom és a napi 1,5-2 l folyadékbevitel” – javasolja dr. Virág Zsolt.
Mikortól kell gyógyszert szedni?
A magas koleszterinszint jelzésértékkel bír, de hogy kell-e kezelni, és mennyire kell csökkenteni a szintjét, az egyéb kórok, a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a cukorbaj jelenlététől is függ. Ha már egyéb társbetegség is jelen van, és a tartott diéta mellett nem sikerül elérni a vér koleszterinszintjében a célértéket (amely különböző betegségek és kórállapotok esetén is más és más), mindenképpen szükséges a gyógyszeres kiegészítés.
„A gyógyszerek gátolhatják az elfogyasztott koleszterin felszívódását vagy a koleszterin szintézisét a májban. A gyógyszerválasztás mindig személyre szabott: függ a betegségektől, egyéni tulajdonságoktól, a gyógyszerek mellékhatásától, a beteg kérésétől. Diéta, gyógyszeres kezelés mellett is szükséges a rendszeres, időszakos laborellenőrzés, hogy szükség esetén a korrekciók megtörténhessenek” – figyelmeztet a szakember.
A koleszterinszegény diéta nem fogyókúra
Előfordulhat, hogy valaki fogy a hatására, de ez azért lehetséges, mert fölösleges zsírt raktároz a szervezetében. Éppígy igaz: a magas érték nem a túlsúllyal vagy a soványsággal függ össze, hanem a szervezet koleszterin-anyagcseréjével.
Mindezek alapján a koleszterinszegény étrendnek kiegyensúlyozottnak és változatosnak – telített zsírokban, cukorban és sóban szegénynek, ellenben gyümölcsben és zöldségben gazdagnak – kell lennie. Pozitívan hat az úgynevezett növényi szterinek fogyasztása is, amelyek bizonyítottan csökkentik az LDL értékét a vérben. Ilyen alkotóelemek találhatók a gabonafélék magjában, az olajos magvakban és a zöldségekben.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: adobestock
