Három nap a farsang csúcspontja
A farsang ideje vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig (idén február 14.) tart. Utolsó napja úgynevezett mozgó ünnep, amely mindig a húsvét időpontjához kötődik, február 4. és március 10. között érkezik el.
A télbúcsúztatás idején már a kereszténység előtti időben is finomabbnál finomabb ételek kerültek az asztalra, a jelmezbe öltözött szórakozók pedig saját maguk és szemlélőik életébe is vidámságot hoztak. Olyan rituálékat is végeztek, amelyekkel a jó termést akarták bebiztosítani, és azt, hogy az életük anyagi és érzelmi téren is szerencsésen folytatódjon. A farsangi varázslásoktól nemcsak új szerelmet reméltek, hanem a meglévő házasságok jobbra fordulását is.
A legtöbb bált, karnevált a farsang vége felé, a farsangvasárnaptól húshagyó keddig tartó három napon rendezik. Itthon ezt nevezik a „farsang farkának”, és ekkor tartják többek között a mohácsi busójárást is.
Karnevál Rómában
A római Szaturnália egy teljes hétig tartott: a gazdagok vendégül látták asztaluknál a szegényeket, egymást pedig ajándékokkal lepték meg. A tavasz közeledtével elindult a gladiátorjátékok szezonja is. Róma utcáin felcicomázott szekereket toltak végig, amelyeket carrus navalisnak neveztek – innen eredhet a karnevál elnevezés. Egy másik elmélet szerint viszont a név a hamarosan következő böjtre utalt, a húsfogyasztástól búcsúzkodó „carne vale” kifejezésből származik.
A Lupercalia ünnepén a papok kecskebőrbe bújva, ostorral kergették a fiatalokat, különösen a nőket, hogy termékenyek legyenek. Később az olasz falvakban népszerű volt a Bacchus-járás, amelyet a bor és a mámor római istenéről neveztek el. A korábbi ostorozás erre az időre már játékos ijesztgetéssé szelídült.
Eljegyzések időszaka
Manapság a melegebb hónapok számítanak az esküvők szezonjának, régen azonban a farsang is ilyen időszak volt. Azt tartották, hogy az ekkor köttetett frigyek örökre szólnak. Bár a téli napforduló környékén rendezték meg, a római Szaturnusz isten ünnepe bizonyos tekintetben a szilveszteri és a farsangi vigalmak elődjének tekinthető. A Szaturnusz bolygót pedig az asztrológiában az állandóság szimbólumának tartják. A farsang másik gyökere, a február közepi, római kori Lupercalia a termékenység istenének szerelemhozó fesztiválja volt. A vízkereszt után következő vasárnapot a magyar hagyományban első menyegzős vasárnapnak, míg a farsangvasárnapot vővasárnapnak is nevezik.
A farsangi bálok is a párkeresést segítették. A legények szervezték a mulatságot, a lányok pedig bokrétát kötöttek a kiszemeltjüknek, és a rokonokon keresztül juttatták el neki. Ha a férfinak is megtetszett a lány, akkor a farsang utolsó napján a kalapjára tűzte a bokrétáját, ezzel pedig egyszersmind a kapcsolatukat, az eljegyzésüket is bejelentette.
Német földről és Itáliából indult
A farsangot Magyarországon először a középkorban ünnepelték meg. A polgárság a német, míg az arisztokrácia az itáliai és a francia szokásokat követte. Mátyás király nápolyi felesége, Beatrix természetesen az itáliai hagyományokat honosította meg az udvarban, ahol a bálok mellett harci játékokat is rendeztek. Az egyház viszont sokszor kikelt a felhőtlen és olykor szabados vigadozás ellen.
A 16. században lopódzott be a vigalmak közé Cibere vajda és Konc király párviadala, ami a húsevés és a böjt jelképes küzdelmével szórakoztatta a közönséget.
Báli szezon
Az arisztokraták mellett a céhekben dolgozó kézművesek is tartottak farsangi bált, sőt léteztek külön nőknek, gyermekeknek tartott bálok is. Tulajdonképpen ennek emlékét őrzik az óvodai, iskolai farsangok.
A falvakban a szezon utolsó napjaiban felvonulás volt a program, amelynek résztvevői jelmezbe öltöztek. Koldusnak, betyárnak, vándorkereskedőnek és borbélynak maszkírozták magukat, vagy a másik nem ruháiba bújtak, és mulatságos jeleneteket adtak elő. Ha épp nem volt a közösségben valódi esküvő, akkor állakodalmat tartottak, mert úgy hitték, hogy ezzel is meghozzák a szerencsét a szerelemben.
Szelíd mágia
A szerelemhez a piros színt társítják, ezért szerezzünk be két darab piros gyertyát, ha azt szeretnénk, hogy a nagy érzelem beköszöntsön az életünkbe. Este gyújtsuk meg mindkettőt, majd öt percig mantrázzuk, hogy mire vágyakozunk. Ha ezt két héten keresztül ismételjük, néhány hónap elteltével nagy eséllyel „bevonzzuk”.
A zöld a gazdagság színe, így az anyagi helyzetünk fellendítéséhez egy zöld gyertyára van szükség, amit szintén este gyújtsunk meg. Nézzünk két-három percen keresztül a lángjába, és mondjuk el, hogy mit szeretnénk elérni. Ha ezt egy héten át csináljuk, az eredményre már egy hónap múlva számíthatunk.
Törökverő busók
A mohácsi sokácok mondája szerint a lápvidékre menekülő helyiek ijesztő faálarcba, birkabőrbe bújva üldözték el a török hódítókat a városból. Ennek emlékét őrzi máig a busójárás, amely azonban a 19. század elején még sokszor fulladt botrányba. Az álarc takarásában ugyanis sokan bátrabbak voltak a kelleténél, verekedtek, nőket molesztáltak. Szerencsére sikerült rendet tenni, és bár a felvonulás ma sem kimondottan visszafogott, mégis igazi, felszabadult népünnepéllyé vált.
Mulatságok a nagyvilágban
- Velencében már karácsony másnapján, István-napkor, azaz december 26-án kezdetét veszi a karneváli szezon.
- Spanyolországban Sebestyén-napkor, január 20-án indul az ünneplés.
- Rómában a hamvazószerdát megelőző 11 napon keresztül farsangolnak.
- Párizsban a boeuf gras-t, magyarul a kövér ökröt jelmezesek vezetik körül a városban, ezzel hirdetve a tél végét.
- Németországban egymást követik az álarcosbálok, a legnagyobb a szezon utolsó keddjén rendezett Narrenfest, a bolondok keddje.
- A híres riói karneválon feldíszített kocsikon utaznak a különböző szambaiskolák táncosai: csodálatos jelmezekben, hangos zenére ropják a táncot.
Szöveg: Izing Klára
Fotó: gettyimages