„Isten kísértése lenne ebből élni”: megalázóan alacsony nyugdíjáról vallott Koncz Zsuzsa

Koncz Zsuzsa neve több mint hat évtizede összeforrt a magyar könnyűzene történetével. Az idén nyolcvanéves énekesnő ma is aktív, rendszeresen koncertezik, nem nosztalgiából, hanem mert egyszerűen nem tudna másképp élni.

Egy friss podcastbeszélgetésben azonban olyan részlet derült ki, amely sokakat meglepett, és nem keveseket elgondolkodtatott.

Százezer forint alatti havi összeg

Az Én és a pénz című podcast vendégeként Koncz Zsuzsa arról beszélt, hogy a havi nyugdíja nem éri el a százezer forintot. A pontos összeget nem nevezte meg, de egy mondattal világossá tette, mit jelentene pusztán ebből megélni:

„Isten kísértése lenne.”

A kijelentés nem panaszként hangzott el. Inkább tényszerű megállapítás volt egy olyan élethelyzetről, amely sok magyar művészt érint, különösen azokat, akik a hatvanas–hetvenes években kezdték a pályájukat.

Miért dolgozik még ma is?

Koncz Zsuzsa hangsúlyozta, hogy szerencsésnek érzi magát, amiért ma is képes színpadra állni. A koncertezés számára nemcsak megélhetés, hanem szellemi és lelki erőforrás is. Úgy fogalmazott: az ő generációjában nem a pénz volt az elsődleges mozgatórugó.

Ez a hozzáállás mélyen gyökerezik az élettörténetében. Gyerekkorát szegénységben élte meg, mégis boldog időszakként emlékszik rá vissza. Jelképes történetként említette, hogy csak a Ki mit tud? megnyerése után költözhetett olyan lakásba, ahol már fürdőszoba is volt.

„Így jár, aki minimálbér után fizetett?” – nem ilyen egyszerű

Az ilyen nyilvános megszólalások után rendszeresen megjelennek azok a vélemények, amelyek szerint az alacsony nyugdíj oka kizárólag az alacsony járulékfizetés. Csakhogy a művészvilág esetében ez az egyszerű magyarázat sokszor nem állja meg a helyét.

Koncz Zsuzsa példája is rávilágít arra, hogy a járulékfizetés gyakran nem a művészek kezében volt. Előfordult, hogy a munkáltató nem fizette be a járulékokat, máskor – különösen külföldi fellépéseknél – a befizetések nyomai egyszerűen elvesztek. Az ORI esetében is akadtak olyan időszakok, amikor a nyilvántartások hiányosan maradtak fenn.

Nem egyedi jelenség

Koncz Zsuzsa helyzete egyáltalán nem számít kivételnek. Korábban Falusi Mariann arról beszélt, hogy 86 ezer forintos nyugdíjjal kezdte meg a nyugdíjas élveit, Zalatnay Sarolta pedig körülbelül 120 ezer forintot kap havonta. Hasonló cipőben jár Korda György, Demjén Ferenc vagy Bangó Margit is.

Sokan közülük szerencsés helyzetben vannak abból a szempontból, hogy jogdíjakhoz jutnak a dalaik után, feltéve, hogy azokat játsszák a rádiók és más médiumok. Koncz Zsuzsa esetében azonban az is előfordul, hogy bizonyos adók tudatosan nem tűzik műsorukra a dalait – nem kis csalódást okozva a hallgatóknak.

Egy rendszer lenyomata

A történet túlmutat egyetlen művészen. Sokkal inkább arról szól, hogyan működött – vagy nem működött – egy egész korszak járulék‑ és nyugdíjrendszere. Koncz Zsuzsa megszólalása nem botránykeltés, hanem pontos lenyomata annak, hogy ikonikus életművek mögött is egészen hétköznapi anyagi valóság állhat.

És talán arról is, miért látjuk még ma is színpadon azokat, akik egy egész ország kulturális emlékezetét formálták – nemcsak szenvedélyből, hanem szükségből is.