Vannak, akik régen is és most is azt gondolták, hogy az egészségügyi dolgozók a munkájukat végzik, amiért bért kapnak, mi pedig fizetünk tb-járulékot, így nem kell extra pénzzel meghálálni az ellátást. Mások viszont a mai napig – az evőeszköz és a WC-papír mellé automatikusan a borítékot is bekészítik a kórházi táskájukba. Mindezt teszik annak ellenére, hogy három éve szigorúan büntetik az orvos „lefizetését”. Vajon miért nem veszett ki a köztudatból és kinek jó a hálapénz? Dr. Bátki Pál ügyvéd, büntetőjogász segít tisztábban látni a kérdést.
Miért maradt fent évtizedekig?
A hálapénz Magyarországon mindig is vitatott erkölcsi megítélésű ügy volt. „A hálapénz fejében a beteg azt reméli, hogy jobb ellátást kap, vagy – sajnos ki kell mondani – egyáltalán hozzájut bármilyen ellátáshoz megfelelő időn belül” – kezdi az ügyvéd.
A munkajog vonatkozó szabályai szerint mindig tilos volt, sőt még a büntetőjog is tiltotta, azonban egyértelműen a megtűrt jelenség kategóriájába tartozott. „A megtűrtséget a Kúria azon jogértelmzése adta, hogy hálapénzt jogosnak ítélte meg, ha azt a beteg hálája, köszönete jeléül a szolgáltatásban közreműködő egészségügyi dolgozónak utólag, önkéntesen nyújtotta. Ez a gyakorlatban bizonyíthatatlanná tette a vesztegetés megállapítását, mivel minden érintett az eltitkolásban érdekelt, különösen egy orvos-beteg viszonyban. A büntetőjogi megtűrtség társadalmi oka valószínűleg az volt, hogy olyan rosszul működött az egészségügy, hogy csak ilyen eszközökkel lehetett fenntartani az egyensúlyt olyan helyzetben, amikor több ellátást igénylő személy van, mint amennyit a rendszer el tud látni” – mondja dr. Bátki Pál.
Vesztegetésnek minősül és lebuktatható
2021-ben radikális változás történt a hálapénz jogi szabályozását illetően, ugyanis egyrészt mind a hálapénzt adó beteg, mind az orvos egyértelműen kriminalizálva lett, kimondva, hogy ez vesztegetés. Pénz helyett jelenleg az orvosnak vagy más egészségügyi alkalmazottnak az ellátást követően tárgyi ajándék adható, legfeljebb 8370 forint értékben. Ezt figyelembe véve manapság sok beteg egy doboz bonbonba vagy ajándékkosárba csempészi a pénzes borítékot, hogy ne legyen feltűnő az átadás.
„A szigorítás mellett a bűnüldözést, a bűncselekmény felderítését kiegészítették azzal, hogy a Nemzeti Védelmi Szolgálat leplezett eszközökkel, megbízhatósági vizsgálatokkal provokálhat ki ilyen helyzeteket, lebuktatva a hálapénzt elfogadó orvosokat. A szabályozása vitathatatlanul visszaszorította (de nem szüntette meg) a hálapénzt mint a „félelem bérét”. Helyette viszont nem oldotta meg magát a félelmet” – folytatja az ügyvéd.
Mi lenne a megoldás helyette?
Szakértőnk nem ért egyet a hálapénz jelenségével, ugyanakkor nem tartja helyesnek a szigorított szabályokat sem.
„Büntetőjogászként az az álláspontom, hogy valós társadalmi problémákat nem lehet csak a büntetőjog eszközével megoldani, azaz bűnözőkként, bilincsben elvezetni orvosokat kórházakból úgy, hogy az egészségéért vagy akár az életéért rettegő beteget is bűnözőként kezeljük. Ehelyett nyilvánvalóan az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést kellene fejleszteni, megelőzve azt, hogy az ilyen igazságtalan és erkölcstelen jelenség, mint a hálapénz felüthesse a fejét.”
De persze ez már egy másik téma…
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
