Ahogy dr. Bálint Balázs szülész-nőgyógyásztól, a Gólyafészek Rendelő vezetőjétől megtudtuk: a ciklusfigyelés az egyik leghumánusabb családtervezési módszer. Segíthet a teherbe esési nehézségek okainak feltárásában, sőt akár komolyabb egészségügyi problémákat is felfedhet.
Nem egyenlő a naptármódszerrel
„A ciklusfigyelést nem szabad összekeverni a naptármódszerrel, a kettőnek semmi köze egymáshoz. Bátran mondhatom, hogy a naptári számolgatás múzeumba való, felejtsük el, nincs semmi értelme” – szögezi le rögtön a szakember. A modern megközelítés arról szól, hogy a ciklus minden napján feljegyezzük az aktuális, termékenységgel kapcsolatos információkat. Megfigyeljük például a méhnyaknyák, a hüvelyváladék állapotát: van, amikor vizesebb, a ciklus közepén, a peteéréskor pedig akár tojásfehérjéhez hasonló is lehet. De az is fontos, hogy vegyük észre a testünk más jelzéseit: mikor feszül a mellünk, mikor fáj a fejünk vagy az alhasunk, mikor puffadunk, mikor vannak hangulatváltozásaink. Ha ezeket rendszeresen rögzítjük, például egy telefonos applikációban, szépen megmutatkozhat belőlük a női ciklus ritmusa. Így a saját testünkre is könnyen ráhangolódhatunk, az esetleges eltolódásokat is hamarabb észrevesszük.
„Ezek az egyszerűen, házilag is elvégezhető megfigyelések nekünk, orvosoknak is sokat segítenek. A ciklusfigyelés önmagában nem a válasz – általa viszont az orvos és a páciens számára is könnyebben megérhetővé, átláthatóvá válik a helyzet. Ha valaki jól csinálja, akkor olyan információk birtokába jutunk, amelyek nemcsak a termékenységgel lehetnek kapcsolatosak, hanem a hormonrendszer általános működésére is rávilágíthatnak. Nyilván nem olyan mélységben, mint a laborvizsgálat, de ahhoz éppen elég lehet, hogy sejthető legyen, ha valamilyen kóros folyamat áll a háttérben” – mondja dr. Bálint Balázs, aki életkortól függetlenül javasolja a módszert. Annak is érdemes elkezdnie, akinek most indult be a menstruációja, aki éppen a termékenységi fázisban jár, de annak a nőnek is, aki a menstruációs életének a végén tart. A cikluskövetés autodidakta módon is elsajátítható, megbízhatóan azonban inkább oktatóktól lehet megtanulni.
Segíti a diagnózis felállítását
„Az ovuláció, vagyis a peteérés az egészség jele. Ha a termékeny korú nőnek jól működik a hormonális háttere – és itt nemcsak a női nemi hormonokra kell gondolni, hanem például a pajzsmirigyre vagy a vércukor-háztartásra is –, akkor észlelheti a tüszőrepedés jeleit, amilyen például a jellegzetes középidős nyák. Ha ez megvan, akkor nagy valószínűséggel minden rendben van nála. Itt gyorsan meg is jegyezném, hogy a ciklusfigyelés módszerével önmagában nem lehet megmondani, hogy egy eltérés pontosan milyen betegséget jelent, ugyanis többféle betegség is hasonló ciklusváltozást okozhat. El tudja viszont fordítani a figyelmünket egy olyan helyes irányba, amely által a diagnózis és a későbbi kezelés is nagy valószínűséggel működőképes lesz – világosít fel a szakember. – Ha valaki azzal fordul hozzám, hogy kisbabát szeretne, akkor is érdemes elkezdenie. Olyan jelek mutatkozhatnak meg, amelyek segítenek a jövőbeni terápia kialakításban. Ez még nem azt jelenti, hogy azonnal orvosi döntés születik, de a mi gondolatainkat már segíti azzal kapcsolatban, hogy merrefelé induljunk el. Előfordul például, hogy valaki azzal keres meg, hogy időként hüvelyfolyása van: erről sokszor a ciklusfigyelésnek köszönhetően kiderül, hogy az a váladék a középidős nyák, ami teljesen egészséges és normális.”
Gyermekvállalás természetesen
A menstruáció első napjától a következő menstruáció első napjáig tartó női ciklus nem minden esetben 28 nap, 21 és 35 nap között általában normálisnak tekintik a hosszát. Az sincs kőbe vésve, hogy a 14. napon, épp középidőben van a tüszőrepedés – még akkor sem, ha az illetőnek egyébként általában szabályos, 28 napos ciklusai vannak. A negatív vagy pozitív stresszhelyzetek is felboríthatják a rendszert. Akár egy vizsga, munkahelyváltás, költözés, de egy nyaralás is közbeszólhat, amikor is a hormonok valamelyest széthullanak. Lehet, hogy ilyenkor a 24. vagy éppenséggel a 35. napon jön meg a menstruáció. Ez még mindig benne van a normál tartományban, nem is feltétlenül van mögötte bármilyen betegség, de mégsem a 14. napon lesz a peteérés, tehát nem pont akkor leszünk termékenyek. Ezt érdemes figyelembe venni, ha épp nem szeretnénk gyermeket, de akkor is, ha a család bővítésével próbálkozunk. „Semmiképp sem az a cél, hogy olyan kisbabák foganjanak meg, akiket az édesanyjuk nem örömmel vár, vagy esetleg nem is vár. Ha viszont valaki szeretne babát, akkor ezzel a módszerrel nagyobb esélyt kap a családalapításra” – zárja gondolatait a szülész-nőgyógyász.
Kevesebb a mellékhatása
Azt is megtudjuk a doktor úrtól, hogy a bizonytalan hatékonyságú naptármódszer mellett a fogamzásgátló tabletták szedése is meggondolandó.
„A legegészségtudatosabb és legkörnyezettudatosabb az, ha nem hormonális eszközökkel védekezünk a nem kívánt terhesség ellen. Ezek a hormonok ugyanis a testből kijutva (pl. vizelet által) bekerülnek a környezetbe. De magára az emberre nézve is előfordulhatnak mellékhatásai, ha valaki hajlamos rájuk. Ritkán, de megtörténhet, hogy véralvadási vagy májproblémák jelentkeznek. Az emlőrák tekintetében is jelenthet rizikófaktort a szedésük. A testi mellett pszichés hatásuk – hangulatingadozás, libidócsökkenés – is lehet, hiszen leálltják a normál ciklust. A cikluskövetés ezzel szemben nem szól másról, mint arról, hogy a nő pontosan tisztában van azzal, hogy a ciklusának melyik szakaszában jár, és mikor termékeny. Ha nem szeretne kisbabát, akkor kerüli az együttlétet, vagy egyéb módon védekezik az ovuláció során, ha pedig szeretne, akkor épp ilyenkor érdemes próbálkoznia” – teszi hozzá dr. Bálint Balázs.
Szöveg: Sinkó Edit
Fotó: adobestock
