Mindig keresem az ön cikkeit, nagyon érdekesek és hasznosak. Egy sárgabarackfával kapcsolatban szeretném kikérni a véleményét. Küldtem három képet is, amelyeken látszik a betegsége. Már korábban varasodni kezdett, de akkor a fertőzött részt kivágtuk. De most sajnos újabb két ág ment tönkre és félünk, hogy az egész kis fa elpusztul, pedig még nagyon fiatal, idén hozta az első termését. Kérem, adjon tanácsot, hogy mivel lehetne kezelni, hogy megmentsük! – kérdezte korábban egy olvasónk.
Kiszel Péter okleveles kertészmérnök, a Meglepetés állandó szakértőjének válasza
Régen az ilyen betegségeket gutaütésként emlegették. Mára a tudomány már kicsit szétszaggatta az ebbe az összefoglaló elnevezésbe sűrített kórokozókat és jelenségeket, így szerintem az ön fáját egy baktérium fertőzte meg. A betegség neve a kajszi pszeudomonászos elhalása. Sajnos nem túl bizalomgerjesztő az elnevezés, és a helyzet sem egyszerű. A baktérium novembertől márciusig megfertőzi a sérült ágrészeket. Itt a felszaporodása következtében fagykárt is okoz, de van, hogy ez nem jelentkezik. Mindössze annyit veszünk észre, hogy a fa egy-egy ága elhal, és a fertőzés helyén mézgásodás jelentkezik. Ott, ahol a baktérium felszaporodott, a kambium és a háncsszövet elhal, így az ág elsárgul, elszárad. Ilyenkor a sérült rész alatt kell elvágni az ágat, és kezelni a sebfelületet, sebkezelőszerrel.
Az ön fájával a gondom az, hogy pont abban a pontban mézgásodik, ahonnan az összes ág ered. Őszinte leszek, nem sok esélyét látom a megmentésének. Talán ha éles késsel kivágják a mézgásodott, elhalt részt, és azt lemosásszerűen lepermetezik résszulfát vagy rézoxiklorid hatóanyagú szerrel, megmenekülhet a fa. Kérdés, hogy mekkora részt kell kimetszeni, és, hogy életképes marad-e. A betegség ellen egyébként úgy védekezhetnek, ha rendszeresen végeznek tavasszal vagy lombhulláskor lemosópermetezést, valamint a metszést,
alakítást a rügypattanás és bimbós állapot között kell elvégezni. Előtte is lehet metszeni, de ilyenkor az említett szerekkel permetezni kötelező!
Kiszel Péter további növénymentő jó tanácsait ide kattintva olvashatja.
Fotó: archív
