Fürdőszoba vagy háló?
Ősztől a ház falain belül kell megoldást találni a teregetésre. A szárítógép nem olcsó mulatság. Aki nem szeretne a szobában egy szárítóállványt kerülgetni, annak praktikus a fürdőszoba plafonjára felhúzható fregoli. A fürdőszobában használt anyagok – a csempe, a járólap – általában jobban tűrik a szárítás okozta párát, bár jó, ha biztosítjuk a szellőzést. Például egyszerűen kitárjuk az ajtót, vagy ha van ablak a fürdőszobában, akkor azt nyitjuk résnyire.
Ha amúgy is száraz a levegő az otthonunkban, a száradó ruhákkal megoldhatjuk a párásítást is.
Mivel sokszor problémát okoz, hogy alvás közben száraz levegőt szívunk be, érdemes a hálószobába rakni a szárítót. Ilyenkor azonban vigyázzunk, nehogy túlpárásítsuk a helyiséget, mert könnyen felütheti fejét a penész a falakon, vagy a doh a bútorokban, textilekben. Ha már elindítottuk a fűtést, a szárítót érdemes közel tenni a radiátorhoz vagy a meleg forrásához. Fordítsuk meg időnként a szárítóállványt, hogy minden oldalról azonos meleget kapjon. Arra azonban vigyázzunk, hogy ne kerüljenek hozzájuk túl közel a ruhák, mert az erős hő megsárgíthatja az anyagot.
Segít a páramentesítő
Ha a szárítás során túl sok pára száll fel, használjunk páramentesítőt. Ezek a készülékek nemcsak a túl sok párát tüntetik el, hanem ennek köszönhetően a ruhák is gyorsabban száradnak. Az olcsóbb darabokhoz már nagyjából 15 000 forintért hozzájuthatunk. Aki még olcsóbb megoldást keres, annak javasolható a nedvességcsapda.
A benne található szárítógranulátum kristályai kivonják a levegőből a nedvességet, és kondenzvíz formájában leadják a gyűjtőedénybe. Ilyen eszközt már 3500 Ft-ért is vehetünk, és egy ötven négyzetméteres helyiség páramentesítésére alkalmas.
Száradáskönnyítő öblítő
Ma már olyan öblítőket is piacra dobnak, amelyek gyorsítják a ruha száradását. Olyan anyagok vannak bennük ugyanis, melyek hatására gyorsabban elpárolog a víz az anyagból. A ruhaszárítás a lakásban akár kétszer tovább tarthat, mint a szabad levegőn.
Fotó: pexels