A rock and roll hazai királya, Komár László már 12 évvel ezelőtt, 2012 októberében ment el. Az évforduló alkalmából rá emlékezünk, és felidézzük, mit mesélt a Meglepetésnek utolsó, nekünk adott interjújában.
„Mindig nagykanállal faltam az életet. Bohém, erős habitussal megáldott férfi vagyok. Már tizennégy évesen az angol dalszövegek tökéletes elsajátítása legalább olyan fontos volt nekem, mint hajkurászni a lányokat. Különösen, hogy az előbbi alaposan besegített az utóbbinak. Egy KISZ által szervezett hajókiránduláson mutattam meg először, hogy nem mindennapi, ahogyan Elvis- és Little Richard-dalokat énekelek. Fogtam a bádog ételhordómat, a lábam közé kaptam, azon doboltam, miközben a haverom gitározott, és egyszer csak körénk sereglett a nép. No, nem voltam én ám mindig ilyen csúnya gyerek! Kék szemem volt, babaarcom, és a rögtönzött előadás után azonnal rám startoltak a csajok a hajón. Ha jól emlékszem, egyet haza is kísértem. Atya ég,
Soroksár gyalog… Azok voltak a szép idők!” – nosztalgiázott nevetve.
Az énekes négyszer nősült és két gyereke született. Fia, Balázs Ausztráliában él, lányát, Karolinát Isten ajándékának tartotta, hiszen 60 évesen élhette át újra az apai örömöket.
„Nagymamámat hívták Karolinának, kislányom utána kapta a keresztnevét. Mamához nagyon szoros, különös lelki viszony fűzött a halála után is, akárcsak édesanyámhoz. Szerintem semmi nem történik véletlenül. Minden porcikámmal vágytam erre a gyermekre!”
Laci sajnos nem élhette meg lánya felcseperedését, harcát a gyilkos kórral 67 éves korában elvesztette. Otthonában hunyt el, és búcsúzás nélkül ment el a közönségtől, de csak azért, mert nem szerette volna, hogy betegnek és szomorúnak lássák. Azt akarta, hogy egy vagány, józsefvárosi csibész emléke maradjon meg bennünk róla. Dalaiból akkor is árad a jókedv, amikor ő már egy felhőn billegve ropja a fekete lakkcipőben.
Fotó: Archív
