Otthon és Kert

Hamuból komposzt: csak szigorú recepttel jön létre a tökéletes keverék

Arra kell törekedni, hogy olyan levelek közé keverje, amelyek savanyú földdé érnek, így semlegesítve a hamu lúgos kémhatását. Ilyen például a fenyő tűlevele.

Érdeklődve olvasom az írásait a Meglepetés című lapban. Ezért keresem meg önt a kérdésemmel. Komposztálható-e a kandallóból a keményfa hamuja? – kérdezte korábban egy olvasónk.

Kiszel Péter okleveles kertészmérnök, a Meglepetés állandó szakértőjének válasza

A fahamu hozzákeverhető a komposzthoz, de csak meghatározott feltételek, máshogy szólva receptek alapján. Van értelme, hiszen hihetetlenül gazdag mikroelemekben, viszont nagyon erősen lúgosít. Ez azt jelenti, hogy nagy koncentrációban, ha a növény tövéhez kerül, égethet, marhat az adott környezetben, mely hamar meglátszik a növényen is.

Ha semleges, 7 pH körüli talajt szeretnénk, akkor két rész balti tőzeghez lehet maximum egy rész hamut keverni. Mivel ön komposztba szeretné vegyíteni a hamut, arra kell törekednie, hogy olyan levelek közé keverje, amelyek savanyú földdé érnek, így semlegesítve a hamu lúgos kémhatását.

Ilyen például a fenyő tűlevele. Ez egy hosszabb folyamat, mert a tűlevél nem komposztálódik, csak évek alatt. Az általános lomblevelekből készült komposzthoz csak tőzeg hozzákeverése mellett adagoljon hamut, így elkerülhető a káros hatás. Még egy dolog: savanyú talajt kedvelő növényzet alá, mint például a japán juhar, liliomfák, rhododendronok, soha ne adagolja a hamut és az azzal kevert komposztot!

 

Komposzt-kísérletek

A legegyszerűbb komposztáló is izgalmas természettudományos kísérlet a gyerekek számára. A kupacon megjelenő, annak lebontását végző rovarok és giliszták érdekes látványt nyújtanak, egyúttal segítik a kicsiket a környezetük megismerésében. A komposzt felhasználásával környezettudatos gazdálkodásra nevelhetjük őket. A levágott fű összegereblyézésében, majd komposztba hordásában pedig már ők is tudnak segíteni.

Mitől lesz szép a gyümölcs?

A forró nyárban a gyümölcsfákat heti két-három alkalommal is öntözni kell. Legjobb a mélyöntözés, amit csepegtető öntözéses vagy áztatásos technikával érhetünk el. Ezt lehetőleg kora reggel végezzük, hogy minimalizáljuk a víz párolgását. A melegben sokat jelent a mulcsozás is, mert segít megőrizni a talaj nedvességtartamát és védi a gyökereket a magas hőmérséklettől. 5-10 centis mulcsréteggel megelőzhetjük a gyökerek rothadását.

Érdemes árnyékoló védőhálót is használni, ami megóvja a gyümölcsfákat a közvetlen napfénytől. Tápanyag-utánpótlásként szerves trágyák vagy komposzt használata ajánlott. Kiegészítő tápoldatokkal pedig biztosíthatjuk a mikroelemeket, például a vasat, a cinket, a magnéziumot: ezek elengedhetetlenek a gyümölcsök egészséges fejlődéséhez.

Fontos, hogy időről időre ellenőrizzük a kártevők jelenlétét, és ha találunk ilyet, permetezzünk ellenük, mert a kánikulában óriási pusztítást tudnak okozni. Nyári metszéssel ritkíthatjuk a lombkoronát, hogy kevésbé tudjanak megtelepedni. Jó ötlet a talaj rendszeres lazítása is, ezzel biztosítva annak vezetőképességét.

Kiszel Péter további növényvédelmi szaktanácsait ide kattintva tudja elolvasni.

Fotó: fotolia