Amikor a számlánk határideje lejárt, és úgy érezzük, hogy jogos követelésünk van a másik felé, akkor első lépésként vizsgáljuk meg a szerződésünket, és ha a szolgáltató rendelkezik általános szerződési feltételekkel, úgy az ÁSZF rendelkezéseit is tanulmányozzuk át.
Fizetési felszólítás
Dr. Major Szilvia ügyvéd szerint fontos, hogy bizonyítani tudjuk a követelésünk jogosságát, így már emiatt is érdemes előkeresni a szerződést, a számlát, és ha van, akkor a teljesítésről készült fényképeket, jegyzőkönyveket.
„Ezután kerülhet sor a fizetési felszólítás kiküldésére. Ez igazából egy felszólító levél, amelyben tudatjuk a másik féllel, hogy továbbra is igényt tartunk az összegre. Ennek a levélnek nincsenek szigorú formai követelményei, tehát írhatjuk akár mi magunk is, a lényeg, hogy kiderüljenek belőle az előzmények (mikor, hol került sor a teljesítésre, miben állapodtak meg a felek, stb.), illetve meghatározzunk benne egy fizetési határidőt, és azt, hogy milyen módon (készpénz, utalás) teljesít a kötelezett.
Amire ügyelni kell, hogy később igazolni tudjuk a levél átvételét, kézbesítését – figyelmeztet a szakember.
Hogyan küldjük ki a másik félnek?
A legjobb, ha tértivevényes postai levélként küldjük el. Természetesen nincs megtiltva az e-mailen való továbbítás sem, ám ebben az esetben a levelezőrendszert érdemes úgy beállítani, hogy a levél átvételéről igazolást kapjunk.
„Ahogy már jeleztem, bárki megírhatja ezt a levelet, de azért ajánlott legalább átnézetni szakemberrel (ügyvéd, jogász). A követelést ugyanis jogszabályi rendelkezésekkel is alá kell támasztani, ami azért egy laikusnak okozhat nehézséget. Ráadásul célszerű a levélben jelezni, hogy amennyiben az adós nem fizet, haladéktalanul megtesszük a szükséges jogi lépéseket is. Az ügyvédi jelenlét a komolyságunkat, elszántságunkat tükrözi, így tapasztalataim szerint a másik fél is nagyobb hajlandóságot szokott mutatni a fizetésre” – mondja az ügyvéd.
Fizetési meghagyás
Ha minden igyekezetünk ellenére a másik fél még mindig nem fizet, akkor két lehetőségünk van. Az egyik a fizetési meghagyásos eljárás (röviden FMH) vagy pedig a polgári peres eljárás megindítása.
„Fizetési meghagyásos eljárásnál van egy követelési limit, vagyis csak akkor indíthatjuk el, ha a követelésünk összege nem haladja meg a 3 millió forintot. Ha ezt meghaladja a követelés, akkor kizárólag polgári peres úton tudjuk érvényesíteni azt – magyarázza dr. Major Szilvia. A fizetési meghagyást a közjegyző bocsátja ki, amihez ki kell töltenünk egy formanyomtatványt és be kell fizetnünk az eljárási díjat. „Az eljárási díj a tőkekövetelés 3%-a, de legalább 8000 Ft, legfeljebb pedig 300 000 Ft. Ha megvan a formanyomtatvány és a befizetés is, akkor a közjegyző kiküldi a meghagyást. A kötelezettnek az átvételtől számítva 15 napja van arra, hogy ellentmondással éljen. Ha ezt megteszi, az eljárásból per lesz. Amennyiben nincsen ellentmondás, úgy a fizetési meghagyás jogerős és végrehajtható lesz.”
Ez is érdekelhet
Fotó: gettyimages
