Riport

Biztos be vagy jelentve a munkahelyeden? Így ellenőrizheted a nyugdíj előtt az adatokat

Néhány hónapja lehetőség van a foglalkoztatotti jogviszonyt tisztázó eljárás lefolytatására, amely azon munkáltatók ellen lehet hatásos, akik az alkalmazottjaik után nem fizetnek adót és járulékot, azaz „feketén dolgoztatják”.
Két nő szerződést ír alá

Először is fontos tisztázni, hogy a munkaviszonyban álló személy biztosított, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgozik. Dr. Major Szilvia ügyvéd azt mondja, ha valakit akár heti egy-két órában vesznek fel, az már foglalkoztatotti munkaviszonynak számíthat.

„Ebben tehát semmi újdonság nincs, mostantól viszont szabály védi a munkavállalót, vagyis nehezebb lesz eltitkolni, ha valakit nem jelentenek be. Közben pedig adminisztrációs könnyítést is hoz, hiszen a NAV figyelmeztetését követően van lehetőség a hiba javítására” – magyarázza.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal elsődleges célja a foglalkoztatotti jogviszonyok rendezése, ezért a szankciók helyett az önkéntes teljesítést preferálja.

Ami kötelező

Amikor felvesznek minket egy munkahelyre, a munkáltatónak be kell jelentenie a jogviszony kezdetét, megszűnésekor pedig a végét. A bejelentési kötelezettség mellett a foglalkoztatás időszakára főszabályként járulékbevallást is kell adnia.

„A munkáltatóktól kapott bejelentéseket az adóhatóság folyamatosan összeveti a benyújtott járulékbevallásokkal. Ha a NAV az adó- és járulékbevallásokban eltéréseket észlel, először egy figyelmeztető levelet küld a munkáltató részére. Ezt követően a munkáltatónak lehetősége van a hibás bevallások önkéntes korrigálására. Ha a cég ennek ellenére 15 napon belül nem javítja a hibát, alkalmazottanként 100 ezer forintos bírsággal számolhat.

Két nő szerződést ír alá

Ez is érdekelhet: Változott az adósságok végrehajtása: így érinti a gyerektartási díjat és a hitelt ezentúl

Hol tudjuk ezt ellenőrizni?

Dr. Major Szilvia szerint a munkavállalóknak is ajánlott megvizsgálni, hogy a munkahelyük minden járulékbevallást, minden foglalkoztatásra irányuló bejelentést teljesített-e.

Az Ügyfélkapunkon keresztül – Ügyfélkapu+ vagy DÁP-alkalmazás segítségével – hozzáférünk az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvántartásaihoz.

Itt lekérdezhetjük a munkaviszonyunk kezdetét és végét, a munkáltatónk adatait, a bejelentett munkaidő típusát (teljes vagy részmunkaidő), a jogviszony típusát (munkaviszony vagy megbízási jogviszony) és a társadalombiztosítási jogviszony adatait.

„Régebben sok olyan esetet lehetett hallani, amikor valaki bár teljes munkaidőben, 8 órában dolgozott, csak négyórában, esetleg minimálbérre jelentették be, és a fizetés különbözetét feketén adták a kezébe. Ez akkor is és most is jogellenes volt, ám most talán könnyebben kideríthető a dolgozó számára, és nem csak mondjuk a nyugdíjba vonulása előtt.”

A listára kerülés hátránya

Az alkalmazottjukat bejelentés nélkül foglalkoztatók két évre felkerülnek a NAV honlapján kihelyezett listára, ami jellemzően automatikus kizárást jelent a költségvetési forrásokból finanszírozott pályázatokból. Ám idén júliustól évente egyszer, legfeljebb öt alkalmazott bejelentésének elmulasztása esetén és a közzétételi bírság megfizetését követően le lehet kerülni a listáról.

Ezt is érdemes elolvasni

Fotó: Adobe Stock