A bemondók aranykorában a képernyő és a rádió hangja biztonságot, eleganciát és tekintélyt sugárzott. A nézők és hallgatók családtagként szerették őket, és köztük volt Körmendy László, a Magyar Rádió főbemondója, aki kulturális és szórakoztató műsorok sorát vezette, és akinek neve ma már ritkán kerül elő – pedig életútja regénybe illő.
Szegedtől a mikrofonig – színésznek készült, bemondó lett
Körmendy László 1916. szeptember 25-én született Szegeden, színész családban. Édesapja, Körmendy Kálmán és édesanyja, Gömöry Vilma is a színpad világában élt, így nem csoda, hogy László is színésznek készült. Középiskoláit Kőszegen végezte, majd a Jogiakadémián tanult Miskolcon, de a színpad vonzása erősebb volt.
A második világháború azonban közbeszólt: katonaként a hátországban szolgált, majd 1944-ben a Magyar Front ellenálló csoportjához csatlakozott. Küldöttként átjutott a német vonalakon a szovjetekhez, és velük tért vissza Budapestre. Segítségével fogták el Werth Henrik vezérezredest, aki a hadüzenetet sugalmazta – ez a történet önmagában filmre kívánkozik.
Ez is érdekelhet
A rádió aranykora: az első bemondók között
1945 tavaszán a Szabadság című lapban megjelent egy hirdetés: „Rádióbemondókat keresünk.” Körmendy jelentkezett, és 908 pályázó közül hatot választottak ki – köztük őt. Barsi Ödön és Abonyi Géza tanította meg nekik a szép, érthető beszéd titkait. 1945. május 1-jén szólalt meg először a mikrofonban:
„Itt rádió Budapest I. Ma 1945. május elseje van. A felszabadult Magyar Rádió megkezdi műsorát.”
Ettől kezdve harminc éven át volt a magyar rádiózás egyik meghatározó hangja. Szép magyar beszédéért 1964-ben megkapta a Kazinczy-díjat, és később maga is tanította a fiatalokat.
A televízió képernyőjén: kulturális és szórakoztató műsorok házigazdája
A hatvanas-hetvenes években a Magyar Televízióban is feltűnt. Nemcsak híreket mondott, hanem kulturális és szórakoztató műsorokat vezetett, irodalmi esteket konferált, és szilveszteri gálákon is szerepelt. Elegáns stílusa, kifinomult beszédtechnikája és nyugodt jelenléte miatt a nézők rajongtak érte. Ő volt az a bemondó, aki nem harsány, hanem tekintélyt sugárzó, „úriember” volt a képernyőn.
Magánélet és titkok
Körmendy háromszor nősült: első felesége Gundel Anna volt – igen, a híres Gundel család sarja –, később Luttor Mara és Takács Valéria Mária követte. A házasságai azonban nem hoztak tartós boldogságot. Élete nagy részét a munkának szentelte, és bár sokan ismerték a hangját, kevesen ismerték igazán őt.
A vég és az örökség
Körmendy László 1990. augusztus 17-én hunyt el Budapesten, 73 éves korában. Halála után a Magyar Rádió létrehozta a Körmendy-díjat, amelyet a hosszú időn át, magas színvonalon végzett bemondói munka elismeréseként adnak át a rádiózás napján. Nevét ma már ritkán emlegetik, de a magyar média történetének egyik oszlopa volt.
Miért emlékezünk rá ma is?
Mert Körmendy László nemcsak bemondó volt, hanem stílus és tartás mintaképe. Ő képviselte azt az eleganciát és szakmai igényességet, amely a rádió és televízió aranykorát jellemezte. Hangja generációk számára jelentette a biztonságot és a kultúrát.
Fortepan / Szalay Zoltán
