Folyamatosan fejlődik a technológia, és egyre több eszköz áll az egészségügyi szakemberek rendelkezésére, ami támogatja a gyors és precíz munkavégzést. Az egészségügyben alkalmazott MI-alapú szoftverek komoly vizsgálatokon esnek át annak érdekében, hogy igazoltan alkalmasak legyenek arra a feladatra, amire szánták őket, és a hatékonyságuk is megfelelő legyen.
Ám az otthon használható eszközök nem ebbe a kategóriába tartoznak.
A Hannoveri Orvosi Egyetem munkatársai nemrégiben végeztek egy kutatást, amelyben azt vizsgálták, vajon milyen tanácsot ad a mesterséges intelligencia a gyógyszerekkel kapcsolatban. Az eredmény nem volt meggyőző, mert a mesterséges intelligencia kb. minden második-harmadik válasza rossz volt.
„A mesterséges intelligencia – így a széles körben használt csevegőrobot, a ChatGPT – nem orvos, nem gyógyszerész, és nem is rendelkezik ilyen jellegű tudással. A hannoveri kutatás is azt mutatta, hogy bár sokan használják ezeket az eszközöket, a gyógyszerekkel kapcsolatos válaszok riasztó arányban voltak hibásak: nemcsak apró pontatlanságokról, hanem súlyos szakmai tévedésekről is szó volt, például, amikor egy inzulinkészítményt „fájdalomcsillapítóként” ajánlott a rendszer.
Ez életveszélyes”
– szögezi le szakértőnk, dr. El Koulali Zakariás országos tisztifőgyógyszerész.
A kockázatokról és mellékhatásokról
- Egy mesterséges intelligencia képes átnézni a publikált irányelveket, tanulmányokat, és ezek alapján leírni, hogy milyen adagok szerepelnek a szakirodalomban.
- Le tudja fordítani a szaknyelvet „közérthető nyelvre”, el tudja magyarázni, mit jelent egy betegség vagy hatóanyag.
- Ezenkívül össze tud foglalni megfelelő források alapján általános információkat egy hatóanyagról, milyen mellékhatásokat figyeltek meg és milyen esetekben javasolják az alkalmazását.
De ez még mindig csak általános tudás, nem az adott betegre szabott orvosi tanács.
Szakértőnk szerint a problémát elsősorban az jelenti, hogy egy ilyen modell nem fér hozzá a beteg kórlapjához, nem látja a laboreredményeket, nem tudja, milyen gyógyszereket szed, és azt sem, hogy a beteg pontosan, hiánytalanul adta-e meg az adatait.
„A határ ott húzódik, ahol személyre szabott orvosi döntésről van szó: diagnózis felállítása, gyógyszerválasztás, dózis meghatározása, gyógyszer elhagyása vagy cseréje, gyógyszerkölcsönhatások elbírálása – figyelmeztet a főgyógyszerész.
– Ezek már olyan területek, ahol a hiányos információ, a félreértett tünet vagy egy rejtett kísérőbetegség súlyos következményekkel járhat.
Itt a mesterséges intelligencia nem lehet önálló döntéshozó.
A konkrét gyógyszerválasztás, adagolás, a kezelés időtartama, a gyógyszerváltás vagy a kombinációk megítélése továbbra is orvosi és gyógyszerészi kompetencia kell hogy legyen.”
Hatóanyagok mennyisége
Azt mindenki tudja, hogy a túladagolásra figyelni kell. Az MI ugyanakkor csak abból tud dolgozni, amit a felhasználó leír neki.
„Ha mi nem mondjuk el neki, hogy már bevettünk két paracetamol-tablettát, nem fog vele számolni, és például láz, fejfájás esetén javasolhat újabb paracetamolt tartalmazó készítményt – ami veszélyes lehet. A napi összhatóanyag-mennyiség kiszámítása továbbra is orvosi/gyógyszerészi feladat. Az ilyen jellegű kérdések esetében is a szakemberek tudására kell támaszkodni” – mondja dr. El Kou-lali Zakariás.
A hangneme miatt tekintéllyel ruházzák fel
A mai MI-rendszerek legnagyobb ereje, erénye, hogy természetes, gördülékeny, gyakran empatikusnak ható stílusban válaszolnak. Ezek a válaszok sokszor rendezettebbek, könnyebben érthetők, mint egy hagyományos internetes találati lista.
„A gond az, hogy a »hangnem« miatt az emberek tekintéllyel ruházzák fel a választ: úgy érzik, mintha egy szakemberrel beszélnének. Ráadásul maga a megnevezés is félrevezető. Mesterséges intelligenciának nevezzük, viszont intelligenciája nincsen semennyi, csak nagyon gyorsan képes számolni, és a rendelkezésre álló adatokból választ generálni. És nagyon ügyesen kitölti a hiányzó tudást hallucinációval, tehát ha nem tud valamit, akkor kitalál egy hihetőnek tűnő választ” – figyelmeztet a szakember.
Egy magabiztos, de téves válasz, például gyógyszerválasztásról vagy -adagolásról, nagyobb kárt okozhat, mint egy bizonytalan „nem tudom” egy keresőmotor részéről. Ezért a tisztifőgyógyszerész hangsúlyozza, a mesterséges intelligenciát nem szabad orvosként kezelni.
Hasznos eszköz lehet információgyűjtésre, de az orvosi, gyógyszerészi tanácsot nem helyettesíti.
Mit érdemes kérdezni az MI-től?
- Általános betegséginformációkat. Például: Mi az a magas vérnyomás / migrén / csontritkulás?
- Hatóanyagok alapvető jellemzését. Pl.: Mire használják az ibuprofent / metformint / D-vitamint?
- Általános mellékhatás-listákat. Pl.: Milyen mellékhatásai lehetnek ennek a gyógyszernek?
- Leletek, szakkifejezések magyarázatát. Pl.: Mit jelent a T-score?, Mi az, hogy enyhe májenzim-emelkedés?
- Kérhetünk segítséget abban, hogy milyen kérdéseket tegyünk fel az orvosunknak egy betegséggel kapcsolatban.
Amit viszont NEM SZABAD
- Ne kérjünk diagnózist: Mi bajom van?, Ez csak nátha vagy tüdőgyulladás?
- Ne kérjünk személyre szabott gyógyszerjavaslatot: Milyen gyógyszert szedjek erre?, Mennyi tablettát vehetek be ma?
- Ne MI alapján váltsunk gyógyszert vagy hagyjuk abba a kezelést: A ChatGPT szerint már nem kell szednem, abbahagyhatom?
- Ne rá bízzuk a gyógyszerek, étrend-kiegészítők kombinálásának végső döntését: Szedhetem-e ezt a vérhígítót ezzel a gyógynö-vénnyel?
- Súlyos vagy hirtelen jelentkező tünetek esetén ne az MI-t kérdezzük először: mellkasi fájdalom, nehézlégzés, bénulás, erős fejfájás, tudatzavar, görcsroham esetén mentőt vagy sürgősségi ellátást kell hívni.
Ez is érdekelhet
Sem 2, sem 2,5 bar: ez az ideális guminyomás ősszel és télen, amivel spórolhatsz a benzinen
Régen csak ezzel takarítottak, és minden tiszta volt: a legdurvább barna vízkövet is lemarja
Mindenki elrontja ezt az egy dolgot az orchideákkal: ezért nem virágoznak újra otthon
Fotó: Adobe Stock
