Nyolcévesen lett világsztár
Inger Nilsson, teljes nevén Karin Inger Monica Nilsson, 1959. május 4-én született a svédországi Kisa városkában. Nyolcéves volt, amikor több ezer jelentkező közül őt választották harisnyás Pippi szerepére. 1969-et írtunk, és senki sem sejtette, hogy ezzel megszületik a 20. század egyik legnagyobb gyereklegendája. A sorozat és a későbbi filmek világszerte óriási sikert arattak, a kis svéd lány pedig egyik napról a másikra nemzetközi sztár lett.
A siker hatalmas volt, de nem könnyű. Inger gyerekkorának jelentős részét forgatásokon töltötte, reflektorfényben és a média figyelme mellett. Ma mégis hálával emlékszik vissza erre az időszakra: Pippi szerepe szabadságot és lehetőségeket adott neki, ugyanakkor megtanította hamar felnőni.
Sosem olvasta el az eredeti könyvet
A szeplős, vörös copfos kislányt, aki a saját szabályai szerint élt a gyerekek és felnőttek egyaránt imádták.
1975-ben a szerepért elnyerte a spanyol TP de Oro televíziós díjat, ami az ország legmagasabb tévés elismerése. Vicces adalék, hogy Inger eredetileg nem is ismerte a történeteket – egy interjúban bevallotta:
„Talán én vagyok az egyetlen svéd, aki sosem olvasta Pippit…”
Ez is érdekelhet
Menekülés a gyereksztárság elől
Így néz ki ma a harisnyás Pippit alakító színésznő: fel sem ismernéd a 66 éves Inger Nilssont
A hatalmas siker után Nilsson úgy döntött, nem akar örökre „a copfos kislány” maradni. Tinédzserként visszavonult a színészettől, tanult és kereste önmagát. Nem akart tipikus gyereksztár lenni, aki egyetlen szerep foglya marad.
Később tudatosan tért vissza a pályára: elvégezte a színészképzést, játszott színházban, kisebb filmekben és tévésorozatokban. A nagy váltást egy német krimisorozat hozta, ahol hosszú éveken át igazságügyi orvosszakértőt alakított – ez újra népszerűvé tette, immár felnőtt közönség körében.
Inger Nilssonban ma is van valami Pippiből: mosoly, csillogó szemek és pozitív életszemlélet.
Ma alig ismernéd fel
Aki ma vörös copfokat, szeplőket és huncut mosolyt vár, meglepődik. Ingernek természetes szőke hajszíne van, finom ráncai és nyugodt, kiegyensúlyozott arckifejezése. Inkább elegáns hölgy benyomását kelti, mint egykori gyereklázadóét.
A valaha rakoncátlan kislányból karizmatikus, tapasztalt és belső békével teli nő lett. Ha megjelenik nyilvánosan, visszafogott, stílusos és nem vágyik a reflektorfényre.
Magánélet bulvár nélkül
Sok gyereksztárral ellentétben Inger megőrizte a privát szféráját. Nem ment férjhez, nincs gyermeke, és gondosan elválasztja a magánéletét a nyilvánosságtól. Bevallotta, sokáig keresett olyan kapcsolatot, ami kibírja a hírnevet és az ő életstílusát. Botrányok, válások és bulvár helyett a nyugalmat, barátságokat, munkát és utazást választotta. Ezért ma kiegyensúlyozott, távol minden keserűségtől, ami sok volt gyereksztárt jellemez.
Pippi számára erős női karakter, aki évtizedek múltán is bátorítja a gyerekeket önállóságra és fantáziára. Nilsson ma úgy tekint a szerepre, mint ajándékra és felelősségre – bizonyíték arra, hogy egy gyerekmese is hordozhat mély társadalmi üzenetet.
Énekelni is szeret és tud is
Amikor nem színészkedett, Inger titkárnőként dolgozott, sőt, néhány dalt is felénekelt. Ma is részt vesz rajongói találkozókon, fesztiválokon és retró eseményeken, ahol újra látja: a gyerekek ugyanúgy nevetnek a régi jeleneteken, mint ötven éve.
Pippi története generációkat élt túl. A világ és a főszereplő teljesen megváltozott, de a kislány, aki a saját szabályai szerint él, örök. És vele együtt az a színésznő is, aki arcot adott neki.
Lehet, hogy ma nem ismernénk fel Inger Nilssont az utcán, de az általa megformált karakter kultúrában hagyott nyoma kitörölhetetlen. A kis csintalan lányból nyugodt, elegáns nő lett. Ha legközelebb megnézel egy régi Pippi-epizódot, talán más szemmel látod majd: nemcsak vidám meseként, hanem egy valódi emberi sors kezdeteként, amely a kamerák kialvása után is folytatódott.
Fotó: gettyimages, port.hu
