Az orvosok több évtizede vizsgálják, hogy a különböző vírusok milyen hosszú távú hatást gyakorolnak a szervezetre. A koronavírus járvány óta azonban – a számtalan szövődmény, és poszt-Covid tünet miatt – még több kutatást végeznek ezen a területen. Ezekből kimutatták, hogy nemcsak a korona- és az influenzavírus, hanem egyéb vírusok is növelhetik a szívinfarktus, a sztrók kialakulásának esélyét.
Mit mutatnak a hivatalos adatok?
Kosuke Kawai, a Kaliforniai Egyetem kutatója és csapata az amerikai egészségügyi szervezet adatbankjának eredményeit vette górcső alá. Az 1997 és 2024 között gyűjtött 52 ezer vizsgálati mintából kiválasztottak 155 tanulmányt, amelyek a kutatási követelményeknek megfeleltek, és összehasonlították őket egymással.
Kawai szerint azt már korábban tudták, hogy egyes vírusok, mint például a humán papillomavírus (HPV) vagy a hepatitis B-vírus rákot okozhatnak.
- A HPV néhány típusa méhnyakrákot, valamint szeméremtesti, hüvelyi, végbél- és gégerákot is előidézhet.
- Míg a hepatitis B-vírus károsítja a májat, és minél tovább tart a fertőzés, annál nagyobb az esély a májrák kialakulására.
Ám az egyéb vírusok és a szív- és érrendszeri betegségek közötti kapcsolatot is érdemes vizsgálni a megelőzés és a kockázatcsökkentés érdekében.
Az első négy hét a legrizikósabb
Az amerikai kutatás szerint az influenzavírus-fertőzést követő négy hétben ötször nagyobb a sztrók kialakulásának esélye, mint a vírus nélkül. A szívinfarktus esetében ez az arányszám ugyanebben az időintervallumban négyszeres.
Az influenzafertőzés utáni első 7 nap a legkritikusabb, a szívinfarktus kockázata ilyenkor a legnagyobb, de a fennmaradó három hétben is jelentős.
A Covid–19 vírus esetében az első négy hétben 3,1-szer nagyobb eséllyel alakul ki sztrók, és 2,9-szer nagyobb a rizikója az infarktusnak.
Kutatók azzal magyarázzák a megnövekedett kockázatot, hogy a vírusok nemcsak a légzőrendszert támadják, hanem az egész szervezetben gyulladást váltanak ki. Ennek hatására a plakkok az erek belső faláról leválhatnak, és eltömíthetik a szívkoszorúér-artériákat, szívinfarktust okozva.
A másik probléma, hogy a kórokozókkal szemben kialakuló természetes immunreakció miatt fokozódik a véralvadási hajlam, ami kedvez a vérrögök kialakulásának.
Ez is érdekelhet
Az övsömör, a hepatitis és a HIV is hajlamosít
A kutatás arra is rámutatott, hogy a HIV-vírus-fertőzés 60 százalékkal növeli a sztrók és 45 százalékkal az infarktus kockázatát.
A hepatitis C pedig 27 százalékkal növeli a szívinfarktus és 23 százalékkal a sztrók előfordulását.
A Varicella-Zoster (vagyis az övsömör és a bárányhimlő vírusa) esetén picit alacsonyabb a kockázat: a szívinfarktus esélye 12 százalékkal, míg a sztróké 18 százalékkal nő.
A fenti adatok a fertőzést követő négy hétre vonatkoznak, ám a kutató szerint mindenképpen érdemes tovább vizsgálni a hatást, mert a HIV, a hepatitis és a Varicella-Zoster hosszabb ideig – akár életünk végéig – marad a szervezetben. Rá-adásul az övsömör minden harmadik embert érint az élete során.
A tanulmány szerint egyéb vírusfertőzések is növelik a szív- és érrendszeri kockázatok kialakulását. A Herpes simplex vírus, a hepatitis A, a HPV és a dengue-láz is hatással lehet az érrendszerünkre, bár ezen vírusok rizikóhatása nem annyira egyértelmű.
A szövődmények ellen
A kutatók szerint fontos a vírusok elleni védekezés az érrendszer szempontjából is. Állításuk szerint a védőoltások ugyanis nemcsak a vírusok ellen védenek, hanem a különböző szövődmények, például a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen is.
Dr. Kawai szerint az influenza elleni védőoltás felvétele kiemelten fontos azoknál, akik szív- és érrendszeri betegségben szenvednek, vagy akik a betegség kapcsán magas rizikójú csoportba tartoznak.
Egy 2022-es tanulmány szerint a védőoltás 34 százalékkal csökkentette a szív- és érrendszeri betegség kialakulását.
Mit tehetünk még?
A vírusok és szövődményeik mellett vannak egyéb tényezők, amelyek megnövelik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulását. Ezt két csoportra osztják: az elsőbe azok tartoznak, amelyek adottságok, és nem változtathatunk rajtuk. Ilyen az öröklés és a nem. A férfiak általában nagyobb kockázatnak vannak kitéve, mint a nők. A nők körében a menopauza után (55 éves kor fölött) emelkedik a kockázat a férfiakéhoz hasonló szintre.
A másik csoportba azok tartoznak, amelyeket viszont tudunk befolyásolni.
Így csökkentheted a szívinfarktus kockázatát
- Csökkenthetjük a szív- és érrendszeri betegség kockázatát, ha leszokunk a dohányzásról. A dohányfüst ugyanis károsítja az erek falát, amely növeli a rizikót.
- Fontos az egészséges, szívbarát, alacsony zsír- és sótartalmú étrend. Fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt, válasszuk a rostokban és omega-3-ban gazdag ételeket.
- Rendszeres testmozgással szintén sokat tehetünk egészségünk megőrzéséért. Hetente legalább ötször 30 perc közepes intenzitású sport (pl. séta, úszás, kerékpározás) javasolt. Ezzel pedig a másik rizikófaktort, az elhízást is csökkenthetjük.
- Ellenőriztessük rendszeresen a vérnyomásunkat, a koleszterinszintünket és a vércukorszintünket.
- Csökkentsük az alkoholfogyasztást.
- Amennyire lehet, kerüljük a stresszt – érdemes különböző relaxációs technikákat elsajátítani: meditáció, jóga, de a szabadban történő mozgás is segíthet.
Fotó: Adobe Stock
