A kassai születésű Szabó Ernő az ’50-es és ’60-as évek magyar filmes világ egyik ikonikus alakja volt. A színész 1900-ban született egy többgenerációs színészdinasztia sarjaként, szülei és anyai nagyszülei is színészként, illetve színész-rendezőként dogoztak..
Nehéz gyermekkora volt
Édesapja még a születése előtt elhagyta a családot, így Szabó kezdetben apai rokonai vették magukhoz. Nem sokáig maradhatott a családban, árvaházba került, és itt nevelkedett 11 éves koráig. Később édesanyja újra férjhez ment, ebből a kapcsolatból született féltestvére, Szelényi Lili, aki Neményi Lili néven szintén színésznőként vált ismertté.
Az árvaházból kikerülve a nagybátyja, majd az anyai nagyanyja, Szelényi Emília vette magához, féltestvérével együtt.
A gyermekkorában őt körülvevő művészi közeg meghatározta a pályáját. Édesanyja második férjének – aki a nagykárolyi színház alapítója volt – társulatában lépett először színpadra az 1910-es évek végén. Szabó táncos komikusként mutatkozott be a színpadon, később később más, humoros, furfangos, többnyire „kisembert” megformáló szerepekben is kipróbálta magát.
A 20-as, 30-as években vándorszínészként járta az országot, majd játszott Pécsen, és Debrecenben is.
Majdnem megfulladt a hullámfürdőben
Szabó Ernő első két filmje is már meghatározó jelentőségű volt, A Tanár úr kérem című filmben antikváriust alakított, majd a Hannibál tanár úrban Nyúl Béla, a csetlő-botló középiskolai tanár szerepébe bújva végleg ismertté vált.
A filmet több helyszínen forgatták, Óbudán, az Anfiteátrum környékén, valamint a Gellért szálló hullámfürdőjében is. Itt vették fel azt a jelenetet, amikor Muray (Greguss Zoltán) szórakozni viszi Nyúl Bélát, aki csaknem belefullad a medencébe.
Mindez a valóságban is majdnem így történt, Szabó utóbb elmesélte, hogy olykor nem csak rendezői utasításra fuldoklott a hullámfürdőben.
A film végül elkészült, a premiert pedig 1956. október 18-ra tűzték ki. Október 18-án az Esti Budapest című lap is hosszan méltatta a Hannibál tanár urat, s ekkor még semmi sem utalt az újságokban arra, hogy hat nap múlva kitör a forradalom.
A Nyúl Bélát ábrázoló plakátok előtt fegyverek ropogtak és tankok vonultak. A szabadságharc alatt megjelent egyik lap is kiemelte, mennyire szürreális, hogy miközben harcolnak az utcán, fent, a kifeszített reklámon Szabó Ernő néz le rájuk – írta az ujsagmuzeum.hu.
Hová tűnt Hannibál tanár úr?
A film dobozba került, és csak 1957 elején került újra elő, miután az egyik lap feltette a kérdést: hová tűnt Hannibál tanár úr? A forradalom után a mozik voltak az elsők amelyek megnyíltak, és a filmet végre láthatta a közönség.
A debütálás évében a Karlovy Varyban rendezett rangos filmszemlén első helyet nyert, így végül az őt megillető helyre került.
Hannibál tanár úr
A 1956-ban készült magyar tragikomédia Móra Ferenc Hannibál föltámasztása című szatirikus kisregénye alapján Fábri Zoltán rendezte.
A filmet 1968-ban a Magyar Filmművészek Szövetsége beválasztotta a tizenkét legjobb magyar film közé, 2012-ben pedig felkerült a Magyar Művészeti Akadémia tagjai által kiválasztott legjobb 53 magyar alkotás közé.
A film digitálisan felújított változatát mutattak be a mozikban 2018-ban.
A film hőse egy kisember, Nyúl Béla, aki középiskolai tanár. Hannibál pun hadvezér történetéről írott ártatlannak tűnő dolgozata miatt a politikai jobboldal kereszttüzébe kerül, a felhergelt tömeg végül a főszereplő halálát okozza.
A Szabó család névadó főszereplője
A színész több filmben is emlékezetes alakítást nyújtott, többek között a Jókai Mór regénye alapján készült Az aranyember, a Két emelet boldogság, és a Körhinta című filmekben is, Törőcsik Marival és Soós Imrével a főszerepben.
1940-től Nagyváradon játszott, ahol a II. világháborút követően kulcsszerepet vállalt az erdélyi magyar színházi élet újjászervezésében: 1946-ban alapító tagja lett a marosvásárhelyi Székely Színháznak, amelynek közel egy évtizeden át vezető művésze, és rendezője is volt.
1955-ben tért vissza Magyarországra, ahol újra kamera elé állt. Itthon a Néphadsereg Színházában és az Operettszínházban kapott feladatokat, majd a Vígszínházhoz szerződött. 1959-től egészen haláláig a legendás rádióműsorban, A Szabó családban a színész alakította Szabó bácsit, Gobbi Hilda oldalán.
A népszerű figurát Szabó halála után a hallgatók kérésére továbbra is életben tartották, Rajz János vitte tovább. Nyugdíjba vonulása előtt nem sokkal a József Attila Színházban lépett utoljára színpadra, majd 1964-ben nyugdíjba vonult.
Szabó Ernő 1966-ban, 65 éves korában hunyt el Budapesten. Ő volt az első színészek egyike, akit egy egész ország gyászolt.
Ez is érdekelhet
Fotó: archív, Fortepan
