30 éve segíti a szerelmeseket Kánya Kata: „Aki társat akar, annak kezébe kell venni a sorsát”

Kánya Kata a párkapcsolatok szakértője: a vállalkozása, vagyis a Kánya Kata Társtaláló Iroda már három évtizede működik. Nemrég az Egyedülfekvők.hu eseményén adott betekintést saját tapasztalatain keresztül a mai randizási kultúrába.

„Amikor én elkezdtem a társkereső irodát, akkor még nem volt internet, mégis könnyebb volt társat találni. Szerintem azért, mert az emberek lényegesen jobb állapotban voltak, mint ma. Azt látom, hogy ma már frusztráltak és türelmetlenek.

Irreális elképzelésekkel indulnak.

A minimum elvárás, hogy ha találkoznak valakivel, az legyen tisztességes, becsületes, hűséges, őszinte, megbízható, engem meg fogadjon el úgy, ahogy vagyok. Így működik jelenleg a társkeresés: sem türelem, sem megértés, sem kíváncsiság nincs a többségben” – hangsúlyozta a színésznő.

Kánya Kata viccesen elmagyarázta azt is, hogy szerinte manapság mire vágyik egy szingli.

„Állunk a zebránál, piros a lámpa, egyszer csak zöld lesz, majd a szemben lévő járdáról lelép a másik, fél­úton megfogjuk egymás kezét, és szó nélkül elsétálunk a naplementébe.”

Persze hozzátette, hogy ő még soha nem hallott vagy látott ilyesmit.

Hol keressük a Nagy Őt?

A szerelem vagy épp egy párkapcsolat nem hullik az ölünkbe, tennünk kell érte, korosztálytól függetlenül.

„Aki társat akar, annak valamilyen formában kezébe kell vennie a sorsát. Ez őrületesen nehéz, hiszen mindenki a munkahelye, a lakása és a kisbolt között ingázik – ahhoz pedig hatalmas szerencse kell, hogy ilyen körülmények között szembejöjjön velünk az igazi. Tehát mindenkinek át kell kicsit gondolnia az életformáját. Sokszor jönnek hozzám olyan hölgyek, akik erre annyit felelnek, hogy pedig ők járnak színházba, étterembe.

Na de ki látott már két vagy három férfit közösen szórakozni az operában társkeresési szándékkal? Az pedig szerintem nem egy valós szituáció, hogy odamegy egy férfi két kedves nőhöz az étteremben, majd kiválasztja az egyiket és odafordul:

»Jó estét kívánok! Ön szingli? Mennyi idős? Van gyermeke? Szimpatikus vagyok önnek?«

Erre szerintem szintén nincs túl sok esély” – mondta.

Ha pedig valahogy mégis eljutunk egy találkozó leszervezéséig, akkor Kánya Kata szerint maradjunk higgadtak, nem kell rögtön az esküvőt tervezgetni fejben, mert nagy csalódás lehet a vége.

„A nőkben van egyfajta evolúciós program. Randevúkon például a férfiak gyakran úgy viselkednek, mint egy állásinterjún: felsorolják a sikereiket. A nők ezzel szemben pár perc elteltével – ha eldöntötték, hogy szimpatikus-e a másik – inkább azon gondolkodnak, hogy miképp tudnának az ő ruháinak is helyet szorítani a saját szekrényükben. Szerintem jobb lépésről lépésre ismerkedni egymással.”

Elengedhetetlen az önismeret

Furcsa kettőség, hogy bár kompromisszum nélkül nincs kapcsolat, de ismernünk kell a határainkat. Ismernünk kell önmagunkat is ahhoz, hogy tudjuk, miben nem tudunk kompromisszumot kötni.

„Én azt szoktam mondani, hogy a társtaláláshoz elengedhetetlen az önismeret. Ha jól pozícionáljuk magunkat egyfajta skálán, akkor tudjuk, hogy kit kell keresnünk. Nagyon sok férfinál például elsődleges szempont, hogy minél fiatalabb legyen a választott hölgy.

Szoktam ekkor mondani a 60 éves, kicsit túlsúlyos, kopaszodó uraknak, hogy lehet keresni Angeli­na Jolie karaktert, ha maga Brad Pitt.

Nemrég járt nálam egy 66 éves nő, jelentős súlyfelesleggel, rosszul festett hajjal. Ez nem lenne baj, de amikor kérdeztem tőle, hogy milyen férfit szeretne, akkor annyit felelt: »Az a fontos, hogy fiatalabb legyen nálam.« Kérdeztem, hogy miért? Ekkor csak sokatmondóan magára mutatott. Látszott viszont, hogy nem tett még soha azért, hogy az általa képzelt, illetve vágyott képet elérje. Túl nagy elvárásai voltak, kevés önismerettel.”

Ezek szerint ennyi lenne a társkeresés csínja-bínja? Ha ismerjük magunkat, akkor könnyebben kötünk kompromisszumot a másik személyével kapcsolatban is? A szerelem szakértője szerint igen.

„Vannak meg nem köthető kompromisszumok, ezért kell az önismeret.

Csak úgy induljunk párt keresni, ha tudjuk, mely dolgokkal kapcsolatban nem tudunk kompromisszumot kötni. Ha roppant elviselhetetlennek tartunk egy tulajdonságot, majd megismerünk egy kedves, vicces, becsületes embert, aki rendelkezik vele, és mégis azt mondjuk, nem baj, az nem biztos, hogy egy jó döntés. Pár hónap múlva úgyis vége lenne” – magyarázta.

Mire vágyunk ötvenévesen?

Természetes, hogy a különböző korosztályoknál különbözőek az igények. Kata szerint egy biztos: a vonzalom önmagában nem elég.

„Az egy nagy vízválasztó, hogy az illető akar-e családot, vagy sem. Egész máshogy keres az, akinek, mondjuk, már van gyereke. Volt nálam nemrég egy nagyon helyes, 60 éves férfi, akinek volt két nagy gyermeke, és egy 30-as hölgyet keresett, mert úgy gondolta, szívesen vállalna még egyet. Így feleltem:

»Maga felnevelt két gyereket, akik már kirepültek. Eljött az idő, hogy úgy éljen, ahogy akar. Ha választ egy 30 éves nőt, akkor minden kezdődik elölről. Bárányhimlő, tavaszi szünet, őszi szünet és még sorolhatnám.«

Nagyon hálálkodott nekem, hogy erre felhívtam a figyelmét.”

A színésznő szerint a boldog párkapcsolat két tényezőtől függ.

„Nyilvánvalóan a vonzalom az alap, de nagyon fontos szerintem a közös értékrend, valamint a közösen tölthető minőségi idő. Ha az egyik fél például sportolni szeret, a másik pedig a számítógépen babrálni, akkor nagyon nehezen találnak majd közösen tölthető időt, ami mindketteőjüket boldoggá teszi.”

Fotó: Orcsi Brigitta, Schumy Csaba,

A videó AI alapú programmal készült.