Betondzsungelben tanulnak a gyerekek kertészkedni: ezért egyre népszerűbbek a közösségi kertek

Szerencsére ma már nem kell lemondanunk a saját termesztésű zöldségekről, akkor sem, ha a városban lakunk. Egyre több közösségi kert jön létre országszerte, ahol akár panellakóként is lehetőségünk van saját kezűleg gondozni az asztalra kerülő alapanyagokat.

(Forrás: dm)

Ám egy ilyen hely nemcsak a friss élelmiszerekről szól, hanem a kapcsolatokról, és az együtt töltött időről is. Ezt mi is szerettük volna megtapasztalni, ezért ellátogattunk a Budapest szívében található Saskertbe.

Egy kert a városban

(Forrás: Birton Szabolcs)

A betonútról egy ösvény vezet egy tisztásra, ahol parcellák sorakoznak egymás mellett. Csicseregnek a madarak, miközben az egész kertet bejárja a fűszernövények illata. Középen kifeszítve két színes függőágy várja, hogy a megfáradt kertészek használatba vegyék, mellettük pár műanyag szék sorakozik. Nyikom Tibor, a közösségi kert vezetője vezet körbe minket, majd ültet le beszélgetni, szinte szó szerint a természet ölébe.

„Még 2008 környékén kezdtem el közösségi kertekkel foglalkozni.”

„Az első ilyen projektem a Millenáris környékén volt, egy kilencven parcellás lecsós kert, azt irányítottam. Következő a Leonardo kert volt, majd jött a Grund kert, utána Őrmezőn a Csárdás közösségi kert, végül 2015-ben idehívtak. Most Sashegyen vagyunk, a Saskert pedig egy természetvédelmi terület puffer zónájában található” – meséli lelkesen.

„Ez alapvetően önkormányzati telek, 40 éve itt még gyümölcstermesztés zajlott, viszont eléggé elhanyagolták az ültetvényt. Amikor megérkeztem, rögtön tudtam, hogy közösségi kertet szeretnék csinálni belőle. Azóta óvodás, iskolás csoportok járnak ide, nekik tanítjuk a kertészkedést és a komposztálást. Idén egy egész osztálynak adtuk ki az egyik parcellát.”

„Tanóra keretében saját maguk művelik a földet.”

Különleges növénytársítások

(Forrás: Birton Szabolcs)

Tibor nemzetközi gazdálkodás szakon végzett, de ma már látja, teljesen mást tanult az iskolapadban, mint amit most kertészként képvisel. A régi iskola, vagyis a traktor, vegyszerek, műtrágya sokáig megbonthatatlannak tűnő szentháromsága számára nem a fenntarthatóságot tükrözik. És habár az élet idővel más munkahelyet szánt neki, sosem mondott le a földművelés öröméről.

„Szakácsként dolgozom, pár éve egy jachton vagyok séf. Sajnos látom a minőségromlást, vagyis az ételek beltartalmi értékének csökkenését, ezen szerettem volna valamilyen formában változtatni.”

„Azóta már saját földet gyártok.”

„Nincs benne állati trágya, csak zöldnövényi hulladék. A talaj minőségének köszönhetően pedig a tenyészidőszak sokkal hosszabb, télen pedig nem fagy meg a föld a komposzthő miatt” – magyarázza.

„Cél, hogy a növények egymást segítve fejlődjenek egy tápanyagdús közegben, ne mindig az embernek kelljen beavatkoznia.”

„A zöldborsót például a nitrogén visszapótlására használjuk, mellé hagymát rakunk a talaj fertőtlenítése miatt. Retekkel szintén fertőtlenítünk, valamint árnyékolunk, amíg a saláta kibújik. A kártevők ellen is növénytársításokkal védekezünk vegyszerek helyett. Van méhlegelőnk is: sarkantyúka, körömvirág, büdöske található benne.”

„Ezek kellenek a beporzók miatt, ráadásul nagyon szépek.”

– folytatja mosolyogva.

Az egészséges talaj fontossága

Ahogy hallgatjuk Tibort, hamar egyértelművé vált, hogy a Saskert nem csupán egy közösségi tér, sokkal inkább egyfajta természet adta tanoda. Az ide látogatók megismerkedhetnek egy teljesen új szemlélettel a kertészkedésről, ezáltal pedig a fentarthatóságról.

„A környéken élők főképp azért járnak ide, hogy eltanulják ezt a típusú talajképzést. Saját ágyása talán két embernek van, de nálunk alapvetően nincs bérlemény, mivel ez a terület az önkormányzat tulajdonában áll. A felmerülő költségeket a lakosokkal összedobjuk, ilyen például a vízdíj vagy az új szerszámok költsége.”

„Jelentkezni lehet hozzánk bármikor, de főképp az edukálásban tudunk segíteni.”

– magyarázza.

„Hogyan képezzünk talajt? Szerintem ez az egyik kulcskérdés, ugyanis a gazdálkodásban világszerte nagyon lecsökkent a jó minőségű földek aránya.”

„Az emberek csak kiveszik a talajból a tápanyagot, amit aztán nem pótolnak vissza.”

„A mostani gazdálkodási modellek nem rövidkörös gazdaságok létrehozására törekszenek, hanem utaztatásra: a termék Argentínából Kínába megy, onnan Amerikába és így tovább. Ezzel elviszik a termőföldből az élő anyagot, pedig egy pár centiméteres egészséges, humuszban gazdag talaj kialakulásához nagyjából húsz, de előfordul, hogy száz év is szükséges. Nekem sikerült öt év alatt másfél méter egészséges földet kialakítanom.”

„Nem lehetetlen, ha valaki igazán eltökélt.”

– mondja Tibor.

Gyerekek a kertben

„A fenntarthatóság fontossága a fiataloknak sokkal könnyebben átadható, mint a felnőtteknek. Ezért is szeretünk csoportokat fogadni, a mai gyerekek ugyanis nehezen szakadnak el a betondzsungeltől, ami körbeveszi őket.”

„Pedig azt látom, hogy amint erre lehetőséget kapnak, rácsodálkoznak a világra.”

„A Saskert például elvarázsolja őket, itt megtapasztalhatják az élet körforgását, a valódi alapanyagok előállításának természetes menetrendjét. Örömmel kóstolnak paradicsomot, retket, fűszernövényeket, és örömmel viszik haza a saját termésüket.”

Rövid látogatásunk során is megfordult a közösségi kertben néhány érdeklődő. Arra járt például a közeli iskola egyik tanulójának az édesanyja, hogy megmutassa a kisgyerek nagymamájának, mivel foglalatoskodik az osztály természetismeret órán. Körbejárták a parcellákat, megkóstolták a fűszereket, majd Tibor kérésére egy kicsit még a locsolásba is besegítettek.