Van valami különleges varázsa a magyar operettnek. Elég néhány ismerős dallam, egy csillogó bálterem, egy nagy szerelem vagy egy vidám félreértés, és máris egy letűnt, mégis ismerősen otthonos világban találjuk magunkat. Az operett több mint színházi műfaj: a magyar kulturális örökség része, amely generációkat köt össze.
Dallamai évtizedek múltán is velünk maradnak, legismertebb slágereit pedig ma is kívülről fújja a közönség – írta a Nők Lapja.
A Magyar operett olyannyira különleges, hogy még saját napja is van. Október 24-én, a Magyar Operett Napján nemcsak a műfaj legendás alkotóira emlékezünk, hanem azokra a darabokra is, amelyek a hazai és a nemzetközi színpadokon egyaránt maradandót alkottak.
Kálmán Imre, Lehár Ferenc, Huszka Jenő vagy éppen Ábrahám Pál művei ma is telt házak előtt szólalnak meg, bizonyítva, hogy a jó történetek és az emlékezetes dallamok soha nem mennek ki a divatból.
Kálmán Imre örök remeke: Csárdáskirálynő
Ha magyar operettről esik szó, szinte biztos, hogy elsőként a Csárdáskirálynő jut eszünkbe. Kálmán Imre legismertebb művét 1915-ben mutatták be, és szinte azonnal meghódította a közönséget. A szenvedélyes szerelmi történet, a humora és a fülbemászó dallamai világsikert hoztak a komponistának. Nem véletlen, hogy sokak szerint ez a magyar operett koronázatlan királynője.
Lehár Ferenc és a romantikus Cigányszerelem
Lehár Ferenc neve egyet jelent az operett aranykorával. A Cigányszerelem 1910-ben debütált a bécsi Carltheater színpadán, és egy csapásra a közönség kedvencévé vált. A mű különleges hangulatát a romantikus történet és a népies zenei motívumok adják. Lehár ezzel a darabbal is bizonyította, hogy mesterien képes ötvözni az érzelmeket és a színpadi látványosságot.
Mágnás Miska, a magyar humor klasszikusa
Kevés operett van, amely annyira beépült a köztudatba, mint a Mágnás Miska. Szirmai Albert műve egyszerre szellemes, romantikus és végtelenül szórakoztató. A történet generációk óta mosolyt csal a nézők arcára, miközben olyan dalok csendülnek fel benne, amelyek mára a magyar zenés színház örökzöldjeivé váltak.
Elég csak a „Cintányéros cudar világ” első hangjait meghallani, és máris sokakban felidéződnek a régi előadások emlékei.
Huszka Jenő nagy áttörése: Bob herceg
A Bob herceg mérföldkőnek számít a magyar színháztörténetben. Huszka Jenő darabját 1902-ben mutatták be, és nemcsak hazai siker lett, hanem az első magyar operettként külföldi színpadokra is eljutott. A mű könnyed humora, játékos története és szerethető szereplői miatt ma is rendszeresen szerepel a színházak repertoárján.
A Viktória, amely a filmvásznat is meghódította
Ábrahám Pál neve elválaszthatatlan a két világháború közötti operettvilágtól. A Viktória 1930-ban került színpadra, és hamar a korszak egyik legnagyobb sikerévé vált. A darab különlegessége, hogy több ikonikus sláger is született belőle, miközben története a színházon túl a filmvásznat is meghódította. Több feldolgozása készült, ami jól mutatja időtálló népszerűségét.
A víg özvegy világhódító útja
Bár Lehár Ferenc műve Bécsben született, A víg özvegy máig a magyar operettkultúra egyik legismertebb alkotása. Az 1905-ben bemutatott darab hatalmas nemzetközi sikert aratott, rövid idő alatt bejárta Európát és Amerikát is. Dallamai ma is felcsendülnek koncerttermekben és operettesteken, bizonyítva, hogy az igazán jó zene nem ismer határokat.
Marica grófnő, a közönség örök kedvence
Kálmán Imre 1924-es operettje, a Marica grófnő szintén a műfaj legnagyobb klasszikusai közé tartozik. A bemutató után a darab slágerei szinte azonnal szárnyra kaptak, és hamar túllépték a színház falait. A „Szép város Kolozsvár” dallamát még azok is felismerik, akik ritkán járnak operettelőadásra. A mű népszerűségét jól mutatja, hogy az évtizedek során több filmadaptáció is készült belőle.
Miért szeretjük ma is az operetteket?
Az operett különleges helyet foglal el a magyar kultúrában. Miközben könnyed szórakozást kínál, a dallamokon és történeteken keresztül egy kor hangulatát is megőrzi. A nagy szerelmek, a humor, a csillogás és a felejthetetlen zenék ma is ugyanúgy hatnak a közönségre, mint száz évvel ezelőtt.
Talán éppen ezért térünk vissza hozzájuk újra és újra: mert egy-egy operettdallam hallatán mindannyian kicsit közelebb kerülünk a múlt legszebb emlékeihez.
