Kutat fúratnál vagy ásatnál az aszály enyhítésére? Sokan kapnak bírságot, mert nem ismerik ezt a szabályt

Amikor hetekig nem esik az eső, a fű kiég, a veteményes szomjazik, és a csapvízzel történő locsolás egyre drágábbna, sok kerttulajdonos fejében felmerül ugyanaz a gondolat: mi lenne, ha saját kutunk lenne? A fúrt kút valóban segítséget jelenthet aszály idején, de Magyarországon nem lehet bárhol és bármilyen mélységben kutat létesíteni. Az elmúlt években ráadásul többször módosult a szabályozás, ami sok félreértéshez vezetett.

Miért lett ennyire fontos a fúrt kút?

A klímaváltozás hatására Magyarország egyre gyakrabban szembesül hosszabb aszályos időszakokkal, elég csak júliusra és a paksi pánikra gondolni. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság rendszeresen beszámol arról, hogy több térségben csökkennek a felszín alatti vízkészletek, miközben a vízigény növekszik. Az aszály miatt sok háztartás szeretné saját vízforrásból öntözni a kertet, feltölteni a kerti tavat vagy akár állatokat itatni.

Fontos azonban tudni, hogy a talajvíz nem korlátlan erőforrás. Ezért az állam szabályozza, hogy hol, milyen mélységig és milyen célra lehet vizet kitermelni.

Kinek lehet kút a telkén?

A rövid válasz: sokkal több embernek, mint ahányan gondolják, de nem mindenhol ugyanazok a szabályok.

A vízgazdálkodási törvény és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara útmutatói szerint elsősorban azt kell megvizsgálni, hogy az adott telek vízkészletvédelmi szempontból kockázatos vagy kockázatmentes területen található-e. A NAK tájékoztatása és az OVF által elkészített vízkészletvédelmi országtérkép alapján az ország legnagyobb része kockázatmentesnek számít, míg a védett ivóvízbázisok és karsztterületek külön elbírálás alá esnek.

A tulajdonos tehát nem automatikusan jogosult kutat fúratni csak azért, mert birtokol egy telket. A terület besorolása és a tervezett kút műszaki paraméterei döntik el, hogy szükség lesz-e bejelentésre vagy engedélyre.

Mikor nem kell engedély?

A szabályozás legfontosabb könnyítése az elmúlt években az volt, hogy bizonyos háztartási kutak létesítése egyszerűbbé vált.

A NAK és az OVF tájékoztatásai szerint általában nem szükséges vízjogi engedély, ha a kút:

• háztartási vízigényt szolgál,
• sekélynek minősül,
• nem éri el az első vízzáró réteget,
• talpmélysége nem haladja meg az 50 métert,
• nem vízkészletvédelmi szempontból érzékeny területen helyezkedik el.

Ilyen esetekben a tulajdonosnak lényegesen kevesebb adminisztrációval kell számolnia, mint korábban. Azonban minden esetben érdemes először ellenőrizni az ingatlan helyét az országos térképen, mert ugyanaz a kút egyik településen engedélymentes lehet, míg egy másik helyszínen már bejelentési vagy engedélyezési kötelezettséget vonhat maga után.

Mikor kell bejelentés vagy vízjogi engedély?

A helyzet bonyolultabbá válik, ha a kút mélyebb, nagyobb vízkivételre alkalmas, vagy védett vízbázis közelében található.

• A NAK tájékoztatása szerint kockázatos területen a háztartási kutak esetében előzetes bejelentés válhat szükségessé, míg bizonyos esetekben teljes vízjogi engedélyezési eljárást kell lefolytatni. A mélyebb rétegvizet elérő kutakra általában szigorúbb szabályok vonatkoznak.
• A mezőgazdasági célú kutak esetében szintén eltérő előírások léteznek. Az öntözésre szolgáló kutaknál a vízfelhasználás nyomon követése és egyes esetekben a vízmérés is előírás lehet.
• Az aktuális szabályokat mindig érdemes ellenőrizni a NAK hivatalos tájékoztatójában, mert a részletszabályok időről időre módosulhatnak.

Iható lesz a fúrt kútból jövő víz?

Sokan úgy képzelik, hogy a kútból automatikusan ivóvíz minőségű víz érkezik, de ez nyilvánvalóan nem igaz.

A sekély kutak gyakran a felszínhez közeli talajvizet érik el, amelyet befolyásolhat a környező mezőgazdasági tevékenység, a műtrágyahasználat vagy akár egy közeli szennyvízszikkasztó is. Emiatt a szakemberek minden esetben vízvizsgálatot javasolnak, mielőtt a kút vizét emberi fogyasztásra használnák.

A legtöbb háztartási fúrt kutat egyébként nem ivóvíz céljára használják, hanem kertöntözésre, gyepfenntartásra vagy állatok ellátására.

Valóban megoldás az aszály ellen?

Részben igen, de nem csodaszer.

Egy jól kivitelezett kút jelentősen csökkentheti a vezetékes víztől való függőséget, és hosszabb száraz időszakokban is biztosíthatja a kert vízellátását. Ugyanakkor az egyre gyakoribb aszályok miatt a talajvízszint sok helyen csökken, ezért egy rosszul megválasztott vagy sekély kút akár időszakosan ki is száradhat.

A vízügyi szakemberek ezért egyre inkább a vízmegtartás fontosságát hangsúlyozzák. Az esővíz gyűjtése, az árnyékolás, a talajtakarás és a takarékos öntözési technológiák gyakran ugyanannyira fontosak, mint maga a kút.

Mire figyeljünk, mielőtt kútfúrásba kezdünk?

A legfontosabb tanács, hogy ne a szomszéd példájából induljunk ki. Attól, hogy néhány házzal arrébb működik egy 30 méteres kút, még nem biztos, hogy a mi telkünkön ugyanilyen adottságok vannak.

Első lépésként érdemes ellenőrizni az ingatlan helyét a vízkészletvédelmi térképen, majd szakemberrel egyeztetni a várható vízadó rétegről és a szükséges engedélyekről. Ez nemcsak a bírságok elkerülése miatt fontos, hanem azért is, mert a rosszul kivitelezett kutak hosszú távon károsíthatják a felszín alatti vízkészleteket.

Az aszályos évek valószínűleg velünk maradnak, ezért egyre többen keresik a saját vízforrás lehetőségét. A jó hír az, hogy sok magyar ingatlanon valóban létesíthető kút, de csak akkor járunk jól, ha előbb a szabályoknak és a helyi adottságoknak is utánajárunk.