A hang, amely egy egész estét elindított
Régen nem kellett csatornák között keresgélni jó műsor után kutatva, nem villogtak értesítések a telefonon, és a televízió bekapcsolása még afféle családi eseménynek számított. Az emberek leültek a készülék elé, és ha megjelent a képernyőn Varga József, már tudták: hamarosan kezdődik az esti műsor.
Nem csupán bemondta a programokat. A mély, bársonyos hangjával, elegáns megjelenésével és nyugodt kisugárzásával hangulatot teremtett.
A Magyar Televízió első férfi bemondója 45 éve távozott közülünk, de azok számára, akik látták őt a képernyőn, a neve máig összeforrt a televíziózás hőskorával – olvasható a STORY Őszi Különszámában.
Varga József útja a televízióig
Varga József 1929. december 21-én született Abonyban. Később Budapesten érettségizett, majd újságírást tanult, és a Friss Újságnál helyezkedett el. Már fiatalon feltűnt környezetének különleges orgánuma, amelyet lehetetlen volt összetéveszteni bárki máséval.
Ez a rendkívüli hang vezette el 1952-ben a Magyar Rádióhoz. Akkor még senki sem sejthette, hogy néhány évvel később az ország egyik legismertebb televíziós személyisége lesz.
A Magyar Televízió első férfi bemondója
1958-ban új fejezet kezdődött az életében. Tamási Eszter és Takács Marika után ő lett a Magyar Televízió harmadik állandóan foglalkoztatott bemondója, ugyanakkor az első férfi ezen a poszton.
Kezdetben híreket olvasott fel, de hamar kiderült, hogy sokkal többre hivatott annál, mint hogy egyszerűen ismertesse a napi műsort. A Híradóban kommentátorként és műsorvezetőként is dolgozott, és sajátos stílusával új színt vitt a televíziózásba.
Fanyar humorával és egyedi látásmódjával gyakorlatilag megteremtette a televíziós jegyzet műfaját. Úgy tudott hétköznapi eseményekről beszélni, hogy a néző egyszerre elgondolkodott és elmosolyodott.
Miért hívták Savanyú Jóskának?
Első hallásra talán rideg vagy mogorva emberre asszociálnánk, pedig ez nagyon távol állt a valóságtól.
A „Savanyú Jóska” becenevet kollégáitól kapta, és elsősorban jellegzetes arcvonásaira utalt. Hosszúkás arca, komoly tekintete, kissé szomorkás mimikája miatt sokan szigorúnak gondolták, miközben a megszólalásaiból állandóan kikacsintott az irónia és a finom humor.
A televízióban elegáns öltönyben, arisztokratikus tartással ült a kamerák előtt. Gyakran egy cigaretta is a kezében volt, miközben szinte észrevétlenül csempészett humoros megjegyzéseket a mondandójába. Éppen ebben rejlett a varázsa: a komoly külső mögött egy rendkívül szellemes ember bújt meg.
A képernyőn túl egészen más ember volt
A nézők többsége egy tekintélyt sugárzó televíziós személyiséget ismert. A barátok és a család azonban egy sokoldalú, szerethető férfit láttak.
Mesét olvasott gyerekeknek, szilveszteri műsorokban énekelt, szerepelt a Parabolában és a Fórumban, a Mikroszkóp Színpad műsoraiban pedig humorát is megmutatta. Az intervíziós gálák házigazdájaként külföldön is ismertté vált.
Varga József nem a mai értelemben vett celeb volt, mégis igazi országos kedvencnek számított. Rendszeresen kapott leveleket rajongóitól, az utcán megszólították, és sokan úgy tekintettek rá, mint az ideális férfi megtestesítőjére.
Ez is érdekelhet
Ajtai Magdi szerint ilyen volt a magánember
Utolsó nagy szerelme, Ajtai Magdi egészen más oldaláról ismerte meg őt. A hetvenes évek elején találkoztak a televízióban. Kapcsolatuk lassan bontakozott ki, hosszú hónapokig együtt ebédeltek, mielőtt sor került volna az első randevúra.
„Hónapokig ebédeltünk együtt, amíg eljutottunk az első randevúig”
– emlékezett vissza később Magdi.
A nő egy másik Varga Józsefet ismert: megbízható, következetes embert, aki mindig végigvitte, amit elhatározott. Szívesen horgászott, varrt, főzött, és legendásan pedáns volt.
A kifogott halból maga készítette a vacsorát, gyakran rácponty vagy sült fogas került az asztalra. Otthon tehát nem a híres televíziós bemondó élt, hanem egy barkácsoló, főzőcskéző, dolgos férfi, aki örömét lelte a hétköznapi dolgokban.
Tragédia élő adás után
1981. május 28-án ugyanúgy ült a stúdióban, mint számtalanszor korábban. A nézők semmit sem vettek észre abból, hogy baj közeleg. Nyugodtan, higgadtan mondta el az előírt szöveget, ahogy mindig. A rendező és az operatőr már érzékelték, hogy rosszul van, de ő befejezte a feladatát.
Nem sokkal később súlyos szívinfarktust kapott. Az orvosok már nem tudtak segíteni rajta, mindössze 51 éves volt. Megrendítő sorsfordulat, hogy éppen ott érte a halál, ahol egész életében otthon érezte magát: a televízió stúdiójában.
Varga József emléke ma is él
A fekete-fehér televíziók világa már történelem: eltűntek a klasszikus bemondók, és vele együtt egy korszak is lezárult.
Mégis, ha valaki meghallja Varga József nevét, sokaknak ma is ugyanaz a kép jelenik meg a szemük előtt: az elegáns férfi a képernyőn, a hosszúkás arc, a komoly tekintet és az a különleges hang, amely egy egész ország számára jelentette az esti televíziózás kezdetét.
És vannak hangok, amelyek akkor sem halkulnak el igazán, amikor már évtizedek óta nincsenek közöttünk. Varga Józsefé ilyen volt.
A STORY Őszi Különszáma tele van még több sztársztorival, nosztalgiával és igazi hírességgel. Keresd az újságárusoknál!
