Kevés magyar film hagyott olyan mély nyomot a nézőkben, mint a Valahol Európában. A háború utáni árvák története ma is ugyanolyan megrendítő, mint közel nyolcvan évvel ezelőtt. A klasszikus alkotás kulisszái mögött azonban olyan sorsok és történetek rejtőznek, amelyek önmagukban is filmvászonra kívánkoznának.
A Valahol Európában 1948-ban került a mozikba, és sokak számára a háború utáni újrakezdés szimbólumává vált. Miközben a vásznon árva gyerekek próbálnak új életet építeni maguknak, a forgatás hátterében is valódi emberi sorsok, háborús emlékek és rendkívüli történetek húzódtak meg. Ezektől vált a film a magyar filmtörténet egyik legfontosabb alkotásává.
A rendező Márai Sándor testvére volt
A filmet Radványi Géza rendezte, akit sokan a magyar filmtörténet egyik legnagyobb alakjaként tartanak számon. Kevesen tudják azonban, hogy a világhírű író, Márai Sándor öccse volt.
Radványi már fiatalon a művészetek felé fordult, íróként és forgatókönyvíróként is dolgozott, mielőtt rendezőként vált ismertté. Kortársai szerint rendkívüli tehetség és ösztönös filmes látásmód jellemezte. Nem véletlen, hogy később olyan legendák dolgoztak mellette, mint a fiatal Makk Károly vagy Bacsó Péter.
Az egyik gyerekszereplő átélte a háború borzalmait
A film gyerekszereplőinek története sokszor majdnem olyan fájdalmas volt, mint azoké a figuráké, akiket megformáltak. Közülük a legismertebb Harkányi Endre lett, aki a forgatás idején mindössze 13 éves volt. Saját életében is átélte a háború borzalmait: édesanyját deportálták, édesapja pedig munkaszolgálatosként vesztette életét.
A későbbi Kossuth-díjas színész évtizedeken át meghatározó alakja maradt a magyar színházi és filmes életnek. Hangját generációk ismerték fel azonnal, hiszen ő kölcsönözte a hangját többek között a Mézga család jól ismert figurájának is.
A film egyik legnagyobb sztárjának tragikus sors jutott
A hajdani karmestert, Simon Pétert a kor egyik legnagyobb színésze, Somlay Artúr alakította. A művész emlékezetes alakítást nyújtott a filmben, ám az életében egyre több nehézséggel kellett szembenéznie. A korabeli visszaemlékezések szerint nehezen viselte az ötvenes évek politikai légkörét és a kultúra egyre szigorúbb irányítását.
A film bemutatója után mindössze három évvel, 1951-ben meghalt.
Egy másik szereplő életét is végigkísérte a háború fájdalma
A filmben szereplő Rozsos István gyermekként és felnőttként is súlyos veszteségeket élt át. Szüleit a második világháború alatt veszítette el, ő maga pedig fiatalon munkatáborba került. A háború után árván kezdte újra az életét. Bár később ismert színésszé vált, a múlt traumáit soha nem tudta teljesen maga mögött hagyni.
Szeretnél még többet nosztalgiázni?
- A rendszerváltás után sokan kidobtuk: ma vagyonokat érhetnek ezek a gyerekkori kincsek
- A mosolyuk milyenségét is szabályozták: így néztek ki a MALÉV légikisasszonyai a fénykorban
- 10 készség, amiket minden gyerek tudott régen: ma már alig találsz, aki mindet ismerné
- 11 évig tartott a szocialista szesztilalom, ami Hofit és a Szomszédokban Vágási Ferit is megihlette
A film szereplői között valódi háborús árvák is voltak
A Valahol Európában hitelességéhez nagyban hozzájárult, hogy a gyerekszereplők közül sokan maguk is árvák voltak. A legtöbben a zugligeti Gaudiopolis gyermekotthonból érkeztek, amelyet Sztehlo Gábor evangélikus lelkész hozott létre a háború után.
A film alapötletét ez a különleges budapesti gyermekotthon adta.
Az intézményben háborús árvák és elhagyott gyerekek éltek, de nem hagyományos árvaházként működött. Saját „államuk” volt alkotmánnyal, választásokkal, sőt még saját pénzzel is. A gyerekek maguk döntöttek számos közös ügyben, ezért nevezték a helyet sokan gyerekköztársaságnak. A film végének reményteljes hangulata is ebből a valóságos történetből merített ihletet.
Kuksi szerepére véletlenül találtak rá
A film egyik legemlékezetesebb figurája Kuksi, akinek sorsa sok néző szemébe könnyeket csalt. A szerepet nem egy gyermekszínész kapta meg. A kisfiú, Horváth Lacika édesanyja a Filmgyárban dolgozott takarítóként, ő pedig gyakran elkísérte a munkahelyére.
A történet szerint valaki felfigyelt a kisfiú különleges kisugárzására, és megmutatta Radványi Gézának. A rendező rögtön tudta, hogy megtalálta a szereplőjét, a döntés pedig telitalálatnak bizonyult.
A forgatáson a magyar film későbbi legendái tanulták a szakmát
A film készítésében olyan fiatal tehetségek kaptak lehetőséget, akikből később a magyar filmtörténet meghatározó alakjai lettek. A forgatáson dolgozott többek között Makk Károly, Bacsó Péter és Herskó János is. Akkor még pályakezdők voltak, később azonban klasszikussá vált alkotások fűződtek a nevükhöz.
A filmet ugyan megrendelték, mégsem volt vele mindenki elégedett
Kevesen tudják, hogy a film a háború utáni időszakban, a Magyar Kommunista Párt által támogatott stúdióban készült el. A párt azonban a bemutató után mégsem fogadta kitörő lelkesedéssel.
A korabeli kritikák szerint egyes politikai vezetők kifogásolták, hogy a történet elsősorban az emberi összefogásról és a túlélésről szól, nem pedig politikai üzeneteket közvetít. A nézők viszont egészen másként látták: gyorsan megszerették az alkotást.
Az egész világ felfigyelt rá
A Valahol Európában nemcsak Magyarországon aratott sikert. Több nemzetközi fesztiválon is bemutatták, és külföldön is elismerően írtak róla. A film eljutott többek között Velencébe és Locarnóba is, ahol díjat nyert. A kor híres francia filmkritikusa, André Bazin a korszak egyik legjelentősebb alkotásának nevezte.
Nem sok magyar film jutott el ilyen rövid idő alatt ilyen széles nemzetközi közönséghez.
Ma is él tovább a színpadon
Évtizedekkel később musical is készült belőle. A Dés László zenéjével született színpadi változatot 1995-ben mutatták be, és azóta is időről időre műsorra tűzik a színházak. A dalok és a történet új generációkkal ismertették meg a film üzenetét.
