Nem elkerülhető
Ez így nem teljesen igaz. Tény ugyan, hogy nehéz megúszni a stresszt, vannak azonban olyan technikák, amelyek segítenek csökkenteni annak negatív hatásait. Az első lépés, hogy kiderítsük, mi okozza az életünkben, majd azt, hogy tudjuk redukálni, mi segít a feldolgozásában. Építsük ki a saját védelmi vonalunkat: ez lehet, hogy valakinek a barátok, család segítségét, támaszát jelenti. Más a sport jótékony hatására esküszik, és persze akadnak olyanok is, akiknek aktív vagy passzív pihenésre, esetleg egy táncos bulira van szükségük.
Mindig árt
Ez az állítás azért túlzás. Bár általában valami rossz dologgal azonosítjuk, bizony pozitív hatása is lehet. Egy rövid ideig tartó stresszes helyzet éberebbé, aktívabbá tehet. Sőt, a Berkeley Egyetem kutatói szerint, ha túl kevés feszültség ér minket, az növelheti a depresszió kialakulását is. (Ez persze a túl sok, hosszú ideig tartó stresszre is igaz.) Ne feledjük azonban, hogy csak akkor hat jótékonyan, ha rövid ideig maradunk a testünket, lelkünket megterhelő szituációban.
Leolvadnak tőle a kilók
Tény, hogy stresszes helyzetben előfordul, hogy elfelejtünk enni, vagy egyszerűen nincs rá idő, ám az tévedés, hogy önmagában segítene a fogyásban. Sőt, pont az ellenkezője igaz. A feszültség hatására ugyanis megnövekszik a szervezet kortizoltermelése, ami megváltoztatja az anyagcserét, és segíti a zsír raktározását, főleg a has és a derék tájékán. Ezenkívül terhelés hatására sokan egészségtelen élelmiszerekhez nyúlnak, mert úgy gondolják, megérdemlik például az édességet az adott, nehéz helyzetben. Ez pedig előbb vezet hízáshoz, mint fogyáshoz.
Egészségtelen és megbetegít
Ez nem teljesen helytálló. A stressz ugyanis egy természetes mechanizmus, amely energiát szabadít fel, és segít elvégezni a munkánkat. Nélküle nem lennénk képesek csúcsteljesítményre a sportban vagy akár a színpadon. Az idegesség egy verseny előtt, vagy a fellépést megelőző lámpaláz természetes reakció, amely segít megoldani az előttünk álló feladatot. Ugyanakkor fontos, hogy ki tudjunk ebből kapcsolni. A hosszan elhúzódó stresszes helyzetek ugyanis már valóban egészségtelenek és megbetegíthetnek.
A nyugalom a legjobb ellenszere
Stresszes, megterhelő hétköznapok után ki ne vágyna arra, hogy ledőljön a kanapéra, és szörfözzön egy kicsit az interneten, vagy tévét nézzen? Ám sajnálatos módon ez nem a legjobb stratégia: a stresszhormonok ugyanis készültségbe állítják a szervezetet, ami nem fog elmúlni azáltal, hogy hazaérünk. Éppen ezért célravezetőbb, ha nem egyből a fotelbe ülünk, hanem mozgunk egy picit: elmehetünk edzőterembe, futhatunk, de már az is jó megoldás, ha egy-két megállóval korábban szállunk le a buszról, villamosról, és gyalog megyünk haza. Ahogy a testünknek szüksége van egy kis levezetésre, úgy az agyunknak is, így ne kapcsoljuk be egyből a tévét, a számítógépet, a telefont, hanem adjunk magunknak egy kis technika nélküli időt.
Ősz hajszálakat okoz
Ki ne hallotta, esetleg mondta volna akár egy családi veszekedés alkalmával, hogy megőszülök tőled? Nincs tudományos bizonyíték arra, hogy a stressznek köze lehet az ősz hajszálakhoz. Az őszülést a melanociták visszafejlődése és a pigmentek számának csökkenése okozza. Elsősorban a kor, másodsorban pedig a genetika határozza meg, hány ősz hajszálunk van.
Ugyanazok a tünetek
Akinél nem jelentkeznek a leggyakoribb velejárók, mint az alvásproblémák, a koncentrációs zavar, a nyugtalanság, az immunis lenne a stresszre? Erről szó sincs! A stressz és annak hatásai egyénfüggőek. Akinél a hagyományos tünetek nem jelentkeznek, ugyanúgy szenvedhet tőle. Elképzelhető például, hogy megváltozott a viselkedése, ami kezdetben még talán fel sem tűnik, ám ez is a jele lehet. De az sem kizárt, hogy mondjuk, a gyakori megbetegedések (megfázás, felfázás stb.) hátterében is a folytonos feszültség áll.
Szöveg: Kovács Vera
Fotó: Adobestock
