Mindenki idézhető
A szellemvilágból szinte mindenki megidézhető, aki szeretne szót váltani az élőkkel. Még akkor is, ha a lélek időközben egy másik testben már újjászületett, hiszen képes onnan kilépni, és fontos információkat közölni. Akik beszélhetnek elhunyt szeretteikkel, minden esetben megnyugszanak, hiszen tudják, már jó helyen vannak, nem szenvednek.
Itt is ragadhatnak
Kiss Krisztina Nenust már sokan ismerhetik a Meglepetés olvasói közül. Azt viszont kevesebben tudják róla, hogy rendszeresen kapcsolatba lép a szellemvilággal.
„Pici koromban láttam emberalakokat, de nem érzékeltem az energiájukat, és ebből én már akkor tudtam, hogy ők nem élnek – meséli. – Aztán ezt a képességemet eltemettem magamban, és már harminc körül járhattam, amikor újra felszínre bukkant. Másfél éve pedig a híres szellemidéző, Bujka Antal személyében megtaláltam azt a mentort, aki tovább segített ezen az úton.”
Nenus esetében mérföldkő volt, amikor meghalt az unokaöccse egy tragikus autóbalesetben. Miután szellemként újra találkozott vele, ő lett a médium védelmezője és szellemi vezetője.
„Ugyanolyannak látom, mint életében volt, és a természete sem változott semmit. Ha valamihez nincs kedve, azt azonnal a tudtomra adja.”
Azt viszont a szakértő leszögezte, hogy nem mindenki alkalmas a szellemidézésre.
„Megidézni egy szellemet nem nehéz, ez sokaknak sikerülhet. Viszont az, hogy a jelenlévők védelem alatt álljanak, illetve, hogy a megfelelő szellemet hívjuk meg magunk közé, erre születni kell, és szükség van arra is, hogy megkapjuk a szükséges beavatást. Sokan elkövetik azt a hibát, hogy ha egy rosszindulatú szellem jelentkezik be, megijednek, és azonnal megszakítják az idézést. Nos, ezután következnek azok a rémtörténetek, amelyeket az itt ragadt, nyughatatlan lelkekről hallani.”
Várják a hívásunkat
Bárhol lehet szellemet idézni, nincs szükség speciális helyszínre. Nenus egy háromlábú széket használ, amelynek egyik ágában egy ceruzát helyeznek el. A szék azonban különleges erővel bír.
„Már a székhez használt fa kiválasztása is különleges szeánsz; nem mindegy, hogy hány éves, és ki készíti el belőle a szellemidéző asztalkát. Három napig avatják be a fát, ennek is köszönhető, hogy a széknek védelmező ereje van. A széket nem kaphatja meg mindenki, a mester felméri, hogy elegendő és megfelelő-e ehhez az energiája a jelöltnek. Sokan átmennek ezen a rostán, ám később nem bírják el a szellemidézéssel járó terheket, és inkább félreteszik azt.”
Nenus pluszvédelemként még egy kabbala karkötőt is visel, amelyet Izraelből kapott. „A szeánsz kezdetén behívom a szellemet, akinek azonosítania kell magát. Leírja a nevét, hogy hány évesen hunyt el. Gyakran üdvözli a jelenlévő szeretteit. Például körberajzolja a kezét – ez egy simogatás a szellemvilágból –, de volt, hogy az elhunyt szerelme elé siklott az asztalka, és szívet rajzolt. Ezután bármilyen kérdést fel lehet tenni, nincsenek tabuk, viszont van, amire nem válaszol a megidézett. Ezt egyértelműen jelzi. A szeánsz végén mindig el kell küldeni a lelket, lezárni az idézést, kérdezzük meg: máskor is meg lehet-e őt idézni? Ugyanis azt a tudtunkra adja, ha nem akar többet jönni. A többség szinte várja a hívást, mert van közölni valója. Gyakran üzennek olyannak is, aki nincs ott a szeánszon, de nem ritka, hogy a jelenlévők jövőjével kapcsolatban is elárulnak információkat. Fentről ugyanis más a rálátás a mi világunkra.”
Megtalálták a lányukat
Nenus több különleges esetét elmesélte, ám ezek közül az egyik leghátborzongatóbb és egyben leginkább szívet melengetőbb egy budapesti család esete, akik egyetlen lányukat vesztették el, és különleges formában, de újra megtalálták őt.
„Egy nagyon szomorú házaspár jött el hozzám. Két évvel korábban egy autóbalesetben elvesztették az akkor 17 éves lányukat. Amikor megidéztem őt, nagyon hamar jelt adott, elmondta a szüleinek, hogy jól érzi magát, és hogy már egy új testben leszületett kisfiúként. Elmondta, hogy hívják az új családját, és pontos címet is lejegyzett. A szülők úgy döntöttek, elmennek a megadott házhoz. Egy órán át gyűjtötték a bátorságot, míg becsöngettek. Egy idősebb hölgy nyitott ajtót, akinek őszintén elmondták a szellemidézés történetét. Mivel igen ezoterikus beállítottságú volt a hölgy, beinvitálta őket. Tudta, hogy a lánya rövidesen megérkezik az unokával, aki a leírás szerint az elhunyt lány reinkarnációja lehet. Amikor az anya belépett a szobába,
a kisfiú kikéredzkedett a karjából, és a meghalt lány édesanyjához futott, hozzábújt.”
A történet folytatása maga a csoda. A két család kapcsolatban maradt, a budapesti házaspár rendszeresen látogatta a kisfiút, és egy alkalommal elhozhatták magukkal egy hosszú hétvégére fővárosi otthonukba.
„A kisfiú azonnal otthonosan mozgott a lakásban, tudta, hol melyik helyiség van, és a lány érintetlenül hagyott szobájában nevén nevezte egykori kedvenc játékait.”
Fotó: fotolia
