Konyha

Só-kisokos: ön tudja, mire való a kék, a fekete vagy a vörös só?

Egyetlen ételből és háztartásból sem hiányzik, és automatikusan nyúlunk utána, ha keveselljük az ízeket. A választék is egyre gazdagabb: elérhető már piros, kék, fekete és rózsaszín is, más-más ízvilággal.

Bányából vagy tengerből

A só, azaz a nátrium-klorid étkezésünk egyik alapeleme. Napi 5 grammra (1 teás­kanálnyira) mindenképpen szükségünk van belőle a szervezetünk egészséges működéséhez. Az asztali só, amit az ételeinkhez használunk, kevéssé hasonlít a természetes sókhoz. Finomítják, jódot és fluort adnak hozzá, konzerváló és csomósodásgátló anyagokkal egészítik ki, hogy ne álljon össze tömbökbe a kamrában.

A „közönséges” só kétféle lehet: kősó vagy tengeri só. A kősót föld alatti sóbányákból nyerik, míg a tengerit a tengervíz lepárlásával. Ha évmilliókban számolunk, valamikor a kősó is tengeri só lehetett, amely végül megkövült. Miután kitermelik a sóbányából, többször tisztítják, finomítják. A tengeri só valamivel gazdagabb tápanyagokban, például nyomelemekben. Érdemes a két fajtát váltogatni, hogy minden előnyüket kihasználhassuk.

A Himalájától Lengyelországig

Az egyszerű asztali só mellett egyre több üzletben jelennek meg ennek a fűszernek a nálunk kevésbé ismert változatai. A szomszédból és a világ másik végéből is választhatunk különleges sófajtákat. A himalájai só például rózsaszínű (jellegzetes árnyalatát a vastartalma adja), a pakisztáni Khewra sóbányából származik. Minimális feldolgozáson megy keresztül, nem tartalmaz adalékanyagokat, de ugyanúgy 98 százalékban nátrium-kloridból áll, mint az asztali só. Adalékmentessége miatt viszont kevesebb kell belőle, hogy ugyanazt a sós ízt elérhessük.

Sok természetes ásványi anyagot és nyomelemet tartalmaz. Az erdélyi parajdi só szürkés színű, szintén nem tisztítják fehérre. Ugyanolyan természetes, mint a himalájai változat, és hozzá hasonlóan sokféle ásványi anyagot tartalmaz. A lengyelországi Wieliczka sóbányája ma már világhírű turistalátványosság, az ott bányászott só finomított, jódozott állapotban kapható, éppen úgy, mint az ausztriai Bad Ischlből származó kősófajta.

Miért jódozzák?

Magyarország sok településén az ivóvíz jódban szegény, pedig ennek a nyomelemnek nagy szerepe van pajzsmirigyünk egészségének fenntartásában. A jódozott só fogyasztása segíthet ezen a helyzeten. Akinek magas a vérnyomása, annak viszont a csökkentett nátriumtartalmú só ajánlott, helyette választhatja a kálium-kloridos sóféleségeket.

Színes, ízes kristályok

A hawaii fekete só a kókuszhéjból származó aktív széntől kapja a színét. Sok ásványi anyagot tartalmaz, nátriumtartalma viszont alacsonyabb az asztali sóé­nál. Csípős aromája jól megy az ázsiai és az indiai specialitásokhoz, csatnikhoz és savanyúságokhoz. Hawaii szigetén vörös só is „terem”, amely a vulkanikus eredetű vas-oxidtól kapta a színét. Mártogatósokba, halakhoz, húsokhoz használhatjuk. A perzsa kék só a világ legritkább és legősibb fajtáihoz tartozik. Egy magas nyomás alatt képződő ásványtól lesznek benne kék kristályok. Különleges, néha édeskés íze miatt desszertekhez is jól társítható, amelyeknek izgalmasan kiemeli az ízét. A só virága, vagyis a Fleur de Sel a francia Bretagne-ban kézzel begyűjtött sópehely, amit közvetlenül tálalás előtt szórnak az ételre. A délfrancia camargue-i só is nagyon értékes, szárnyasokra, halakra, grillezett zöldségekre, rizottóra, salátákra szórják. Az angol gasztronómia ebben nem marad le a francia mögött az ő sóviráguk, a Maldon só. Különlegessége, hogy füstölt ízű, akárcsak a norvég vagy dán füstölt változatok vagy az amerikai hickory só.

Fotó: Adobestock