Maradékból született
A mesterek, hogy ellenőrizzék a kemence hőmérsékletét kenyérsütés előtt, egy kisebb tésztadarabot vetettek bele. Ugyanezt tették akkor is, ha kisült a kenyér, de maradt még egy kevés tésztájuk. Nagyjából minden országban így történt, a megsült maradékot általában lepénynek nevezték. Később kiderült, hogy ezek a lepények változatosan, ízléseknek és nemzeti konyháknak megfelelően ízesíthetők.
A napszámosok az aratás végén hagyományosan aratólepényt kaptak, a mai lángossütők elődei, a lepénysütögetők pedig már a 18. században céhekbe tömörültek Debrecenben. Aztán amikor az otthon sütött kenyér hagyományának leáldozott, a lángos is átalakult.
Laktató finomság
A kenyértésztából kemencében sütött maradékot a családok még melegen azonnal elfogyasztották, csak előtte megkenték zsírral, tejföllel, fokhagymával. Ezt sok helyen nevezték langallónak, lángelőnek, illetve lángosnak. A mai lángos már nem kemencében sül, hanem bő olajban, és még önmagában, vagy mindössze fokhagymás olajjal megkenve is rendkívül laktató és ízletes. Hát még, ha a manapság divatba jött feltétekkel, tejföllel, sajttal, kolbásszal, virslivel, lecsóval, gombával, kukoricával fogyasztjuk!
A turisták kedvéért az ismert piacokon még változatosabb feltétek jöttek divatba: pörkölt, bolognai mártás, currys csirke stb. A tésztájába is beledolgozhatunk kapros juhtúrót vagy reszelt, pirított káposztát. Otthon sütve önmagában is remek fogás, ha például sokat mozgó kamasz fiaink és barátaik étvágyát akarjuk csillapítani vele.
Ezeket olvastad már?
Tudta?
A paradicsom térhódítása előtt az olasz pizzalepényeket is csak tejföllel, zsírral kenték meg, erre tették aztán a különböző feltéteket.
A hagyományos tökéletes lángos trükkjei
- A hagyományos lángos tésztájához nem kell tojás, csak liszt (szigorúan átszitálva!), víz, élesztő és kevés só. Ha a liszt kissé langyos, hólyagosabbra fog sülni a lángos.
- A jó tészta titka a kidolgozásában rejlik: fontos, hogy ne kíméljük magunkat – vagy a kenyérsütő gépet – a dagasztás során, mert akkor lesz a legjobb, ha sok levegő van benne. A kelesztés mindig izgalmas folyamat, de hamar gyakorlatot szerezhetünk benne.
- A burgonyás lángoshoz a lisztet puhára főzött és összetört krumplival gyúrjuk össze. Ebbe már kell tojás is, és készíthetjük kelesztés nélkül, de élesztővel is.
- Hogy a tészta ne ragadjon le, olajos kézzel dolgozzunk!
- A többször is megkelesztett, kiszaggatott, megformált lángost csak valóban forró olajba tegyük, mert különben beszívja az olajat. A lángot akkor mérsékeljük, amikor a tészta már az olajban van. Nyomjuk le fakanállal közepét, mert különben felpúposodik.
- A kisült lángosokat ne egymásra, hanem egymás mellé helyezzük, mert ha egymáshoz érnek, nem maradnak ropogósak.
- Új divat a „hűtős lángos”, amelynél 1 kg lisztből, 2 tojásból, 2 dl tejfölből, 4 dl tejből, 5 dkg élesztőből és sóból jó sima tésztát dagasztunk (robotgéppel is lehet), nejlonzacskóba rakjuk, és a hűtőben tároljuk. Mindig csak annyit kell kiszedni belőle és olajos kézzel újragyúrni, amennyire éppen szükség van. Legalább két hétig eláll.
A nyerő recept
Több receptet összevetve az átlagos lángoshoz 50-60 dkg búzafinomlisztet, 2-2,5 g friss élesztőt, 1 kávéskanál cukrot és fél kávéskanálnyi sót tálba teszünk. 2-2,5 dl langyos vízzel leöntjük, és olajos kézzel sima tésztát gyúrunk belőle.
Ezt kelesztjük fél-egy óráig, majd bucikra szaggatjuk. Tovább kelesztjük, kihúzogatjuk, és mehet a forró olajba pár percre.
Védelem a szagok ellen
Hogy ne legyen olajszag, egy lábasban forraljunk vizet, tegyünk bele egy felkarikázott citromot esetleg néhány mentalevéllel együtt. Főzzük egy keveset, majd a tüzet elzárva hagyjuk kihűlni.
Fotó: Adobestock, Fortepan/Kotnyek Antal, archív
