Lélek

Nem  haragszom, csak szociális fóbiám van!

Bárki jön szembe az utcán vagy a folyosón, lehajtja a fejét. Nem szól hozzá, nem köszön. Nem haragszik rá, nem utálja, csak fél.
bata kata makai gábor szociális fóbia

Biztos, hogy van olyan kollégánk, aki nem tart velünk a közös ebédekre, keveset beszél, inkább magában gubbaszt. Ne ítélkezzünk anélkül, hogy tudnánk: miért viselkedik így. Az is lehet, hogy szociális fóbiája van. „A tünetek erőssége rendkívül eltérő. Van, aki simán be tud illeszkedni egy közösségbe, képes kiválóan elvégezni a munkáját, csak mondjuk visszahúzódó, vagy épp ellenkezőleg: rengeteget beszél. Van azonban olyan is, aki nem képes kilépni a lakásból. Ezért ha azt tapasztaljuk, hogy egy kollégánk morcos, nem beszélget velünk, vagy csak egyvalakivel társalog, nem vesz részt a közös programokon, akkor ne kezdjük el kibeszélni a háta mögött, és kiközösíteni, mert ezzel csak tovább rontjuk a helyzetét. Fogadjuk el olyannak, amilyen, vagy ha szeretnénk segíteni neki, akkor kirekesztés helyett inkább próbáljuk növelni a biztonságérzetét, bátorítsuk. De vigyázzunk, hogy ne legyünk erőszakosak!” — tanácsolta Makai Gábor klinikai szakpszichológus.

Nem lesz súlyosabb!

„A szociális fóbia nem olyan betegség, ami egyre rosszabb lesz, vagy egyre súlyosabb tüneteket produkál. Ez a probléma inkább hullámzó: hol jobb, hol rosszabb időszakok váltják egymást. Természetesen szélsőséges esetben, ha mondjuk gyakran kerül megalázó helyzetbe, vagy túl sok stressz éri, rosszabbodhat az állapota” — mondta a szakértő.

Mindentől szorong…

Sajnos nem minden szociális fóbiás képes arra, hogy teljes életet éljen. Vannak, akiknek az olyan hétköznapi teendők is komoly gondot okoznak, mint bemutatkozni az új szomszédnak, esetleg elmenni a gyerek szülői értekezletére, vagy fogadóórán kérdezni a tanártól. Gyakran képtelen idegen közegben megszólalni, ha valaki feltesz neki egy egyszerű kérdést, feszültté válik, fél a társas érintkezéstől. Retteg attól, hogy valamit nem jól mond, a többiek reakciójától, a kudarctól, általában tisztában is van azzal, hogy túlzásba viszi a félelmeit, de valamiért nem sikerül kontrollálnia.

Mi váltja ki?

„Mint minden pszichés problémának, a szociális fóbiának is lehetnek genetikai okai, azaz lehet akár örökletes is. Ebben az esetben a félelmet kontrolláló agyi központ vagy az ingerületátvivő anyagok — mint például a szerotonin — hibás anyagcseréje lehet a bűnös. De természetesen egy korábban átélt súlyos trauma, megszégyenülés is lehet a kiváltó ok, vagy akár a szülők túlzásba vitt szigora” — ismertette a szakértő.

Szemmel látható tünetek

A jelek semmiben nem különböznek más szorongásos betegség tüneteitől: az illetőt kiveri a víz, elpirul, szapora lesz a légzése, elfullad a hangja, hevesebben ver a szíve, remeg, szédül, akár el is ájulhat. Ráadásul a kialakult tünetek miatt még jobban aggódni kezd, hogy vajon mit gondolnak most róla azok, akik ezt látják, így még rosszabbul érzi magát. Olyanok is vannak, akik még enni is képtelen mások előtt, így számukra az éttermek tabuk. Akadnak, akik a saját családtagjaik előtt sem mernek például megebédelni. A fóbiájuk olyannyira gátolják őket a mindennapi életben, hogy a feladataikat sem képesek a tőlük telhetően elvégezni, mert gátlásaik korlátozzák őket. Nem csoda, hogy párkapcsolatot is nagyon nehezen tudnak kialakítanak, hiszen ahhoz nem csak rá kell nézni a másikra, de nem árt beszélgetni sem, vagyis kapcsolatba is kell lépni velük.

Kiket érint?

A szociális fóbia sokkal gyakoribb betegség, mint azt gondolnánk. Nagyjából minden tizedik embert érinti. Van, akinél már gyerekkorban jelentkeznek a tünetek, vagy kamaszkorban, de olyan is akad, akinél egy magabiztos gyerek- és fiatalkor után egyszer csak felnőttkorban elindul ez a fajta szorongás.

Hogyan gyógyítható?

„A legnagyobb problémát az jelenti, hogy az esetek többségében vagy felismerésre sem kerül a betegség, vagy az illető, ha rá is jön, hogy valami nem stimmel vele, akkor sem fordul szakemberhez, hiszen még a vele való beszélgetéstől is elzárkózik. Pedig a szociális fóbiát lehet kezelni, méghozzá igen jól. Fontos része a gyógyításnak az önbizalom növelése, hiszen, az ebben szenvedők a kudarctól, sikertelenségtől, megszégyenüléstől félnek leginkább” — mondta a pszichológus.

Tudta?

A szociális fóbiának két fajtáját különböztetjük meg. Az egyik a generalizált szociális fóbia. Ez gyerekkortól kezdve, az élet minden területére kihat, gátlásokat szülve, akadályokat gördítve a szenvedő alany elé. Emiatt az illetőnek szinte nincs is semmilyen kapcsolata az embertársaival, teljesítménye jóval alatta marad annak, amire képes lenne. Sérülékenyebbek, fogékonyabbak már pszichés betegségekre is, főként a depresszióra. A másik az egyszerű szociális fóbia. Ez később, inkább felnőttkorban jelenik meg, és csak néhány társas helyzetre, szituációra terjed ki. A nők körében szociális fóbia másfélszer gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál.

Akciós előfizetési ajánlatunk

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete