Kis korunk óta tudjuk, hogy a legegyszerűbb és legkönnyebben elérhető örömforrás az evés, különösen akkor, ha édességekről van szó. Nem hiába, hiszen a csoki, a süti és más nasik azonnali boldogsághormon-termelést indítanak el a szervezetünkben, ugyanakkor hizlalnak, kedvezőtlenül hatnak a vércukorfolyamatokra, így fontos lenne a mértékletesség. Akkor miért engedünk mindennap a kísértésnek?
Amire valójában éhezünk
Mráz Kata pszichológus szerint az édesség utáni gyakori sóvárgás nemcsak a test, a lélek éhezése is lehet.
„Az ingerszegény környezet, az érzelmi gondok, a céltalanság és a magány is vezethet oda, hogy nagyon kívánjuk az édességet, hiszen könnyen elérhető, pozitív hangulatfokozásra vágyunk. Fokozott cukor iránti vágyat ébreszthetnek a stressz- és krízishelyzetek is, például jellemzően jobban kívánjuk az édességet egy nehéz munkahelyi periódusban vagy szakítás után – sorolja szakértőnk. – Ha tartósan fennálló, erős édességvágyról van szó, mindenképpen érdemes megvizsgálni a helyzet lelki hátterét. Például szakember segítségével kielemezni, mire éhezünk valójában, mit pótolunk az életünkben a nassolással, és mit tehetnénk azért, hogy a probléma gyökerét kigyomlálva új életmódot, szokásrendszert alakítsunk ki.”
A cukor mint függőség
A fékevesztett édességevés persze előbb-utóbb mindenkinél egészségügyi gondokhoz vezet, emellett belekerget bennünket a bűntudat csapdájába. Aki nem tud ellenállni az ízek kísértésének, gyakran akaratgyengének érzi magát, ami a testsúlygyarapodással együtt önbizalomhiányhoz is vezet. A szakember szerint komolyabb pszichés függőség esetén pontosan úgy hónapok kellenek a cukros ételekről való leszokáshoz, mint például a dohányzásnál.
„Türelmesnek kell lennünk magunkkal, megfejteni a gondunk lelki hátterét, majd kialakítani az új szokásainkat. Érdemes kitalálni, mivel kötjük le magunkat, ha jön az ellenállhatatlan vágy, ahelyett, hogy vágnánk még egy szelet tortát. Legjobb, ha örömteli cseretevékenységet keresünk. Például felhívunk egy barátot, sétálunk egyet, de már az is sokat jelent, ha édesség helyett répaszeleteket ropogtatunk” – javasolja Mráz Kata.
Betegségeket jelezhet
Ha minden rendben lelkileg az életünkben, mégis állandóan édes ízekre vágyunk, akkor testi problémák is állhatnak a háttérben.
„Ilyen gond lehet a felgyorsult világban jellemző kialvatlanság vagy az alvászavarok is – árulja el Szarka Dorottya dietetikus. – A túl kevés alvás ugyanis csökkenti a jóllakottságért felelős hormonok szintjét és emeli az éhségért felelősekét. Ugyanez a helyzet akkor is, ha túl kevés folyadékot viszünk a szervezetünkbe. A rendszertelen táplálkozás is vezethet fokozott édesség utáni vágyhoz, így fontos, hogy számunkra megfelelő, napi 3-5 étkezésből álló rutint alakítsunk ki. A nem megfelelő tápanyagbevitel, a túl alacsony szénhidrát- és/vagy zsírmennyiség is ide vezethet. Ha a tápanyagellátás nem egyenletes, a vércukorszint ingadozik, és a testünk azonnal könnyen hasznosítható energiaforrásért, cukorért kiált, ami csak rövid távon oldja meg a problémát, később olyan betegségekhez vezethet, mint a PCOS, az inzulinrezisztencia vagy a diabétesz. Egyébiránt az ellenállhatatlan vágy az édes ízekre ezeknek a betegségeknek a tünete is lehet, akárcsak a PCOS-nek, pajzsmirigy-problémáknak. Ha tehát a helyzet az egészséges táplálkozás és a rendszeres mozgás mellett is fennáll, esetleg elhízással társul, fontos, hogy forduljunk szakorvoshoz megfelelő kivizsgálásért.”
Napi 100 kalória többlet = évi 7 kiló plusz
Míg nagyanyáink idejében csak hétvégén és ünnepnapokon került édesség az asztalra, addig a XXI. század embere gyakran napi szinten eszik desszertet is. A dietetikus szerint ez ügyben vissza kellene fognunk magunkat.
„Édességfogyasztásban egészségmegőrzési szempontból nagyon fontos a tudatosság. Az ideális, ha hetente csak egyszer, maximum kétszer engedünk a csábításnak, és akkor sem egy tábla csokit vagy több szelet süteményt kebelezünk be, szorítkozzunk inkább a néhány kocka és az egy vékony szeletke elvére – tanácsolja Szarka Dorottya. – Az egészségtudományos kutatások arról tanúskodnak, ha mindennap csak 100 kalóriával többet viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyire szükségünk lenne, az egy év alatt körülbelül 7 kiló pluszt eredményez a testsúlyunkban, és nem nehéz elképzelni, ez hova vezet. Ezért is érdemes a napi édességünket zöldségre, gyümölcsre cserélni.”
10 TIPP a leszokás idejére:
1. Ne tartsunk sem otthon, sem a munkahelyi fiókban édességet.
2. A cukros, tejszínes kapucsínót cseréljük le ízesítetlen gyógyteára.
3. Amikor kívánjuk az édességet, mozogjunk kicsit.
4. Ha ránk tör a farkaséhség, hívjunk fel egy barátot.
5. Ebben az időszakban kerüljük az étkezésközpontú vendégségeket.
6. Túrázzunk a szabadban, és csak egészséges elemózsiát vigyünk.
7. Vezessünk táplálkozási naplót.
8. Stresszevés helyett írjuk ki magunkból az érzéseinket.
9. Figyeljünk arra, hogy lassan felszívódó szénhidrátokat együnk (pl. zöldségek, hüvelyesek, teljes kiőrlésű gabonák és az ezekből készült pékáruk, tészták).
10. Igyunk naponta legalább 2-3 liter vizet.
Fotó: Gettyimages
