Mindannyian mondunk olykor olyasmit, amit később megbánunk. De vannak mondatok, amik rendszeresen elhangzanak olyan emberek szájából, akik nehezen ismerik fel vagy veszik figyelembe mások érzéseit. Ha valaki rendre bagatellizálja mások problémáit, gúnyolódik rajtuk vagy képtelen bocsánatot kérni, az bizony intő jel.
Íme öt mondat, ami különösen fájdalmas lehet annak, aki éppen nehéz időszakon megy keresztül.
1. „Ez a legtöbb, amire képes vagy?”
Elsőre talán ártatlan kérdésnek tűnhet, valójában azonban sokszor lenézés bújik meg mögötte – írja az Elle. Az emberek élethelyzete, teherbírása és lehetőségei nagyon különböznek egymástól. Ami valakinek könnyű feladat, az másnak komoly erőfeszítésbe kerülhet.
Amikor valaki ezzel a mondattal reagál egy másik ember teljesítményére, azt jelenti, hogy figyelmen kívül hagyja a befektetett munkát és energiát. Az ilyen megjegyzések hosszú távon az önbizalmat is rombolhatják.
2. „Ilyen az élet, szokj hozzá.”
Való igaz: az élet nem mindig igazságos. Egy fájdalmas szakítás, munkahelyi kudarc vagy családi veszteség közepén azonban az emberek többnyire nem kioktatásra, hanem megértésre vágynak.
Ez a mondat azt sugallja, hogy a másik érzései nem fontosak, pedig egy együttérzésre utaló reakció sokkal többet ér. Például: „Sajnálom, hogy ezen mész keresztül” vagy „El tudom képzelni, milyen nehéz lehet most neked” gyakran nagyobb segítség, mint bármilyen kéretlen életbölcsesség.
3. „Miért drámázol?”
Kevés mondat képes ennyire gyorsan érvényteleníteni valaki érzéseit. Ezzel ugyanis valójában azt közvetítjük, hogy a másik reakciója túlzó, indokolatlan vagy nevetséges. Hasonló helyzet lehet, amikor valaki egy bántó megjegyzést azzal próbál elsimítani, hogy: csak vicceltem.
Na persze, ha a másik nem nevet, könnyen megkapja, hogy túl érzékeny vagy nincs humorérzéke.
Még többet olvasnál a lélek sötét bugyrairól? Ez is érdekelhet!
4. „Sajnálom, hogy így érzel.”
Ez az egyik legismertebb hamis bocsánatkérés. Bár udvariasnak hangzik, valójában nem vállal felelősséget a történtekért.
Nagy különbség van aközött, hogy valaki azt mondja: „Sajnálom, hogy megbántottalak” vagy pedig „Sajnálom, hogy így érzel.” Az első elismeri, hogy hibázott. A második viszont azt sugallja, hogy a probléma inkább a másik ember érzékenysége, nem pedig a saját viselkedése.
5. „Miért csinálod ezt?”
- „Miért nincs még gyereked?”
- „Miért nem sportolsz többet?”
- „Miért nem veszel saját lakást?”
Az ilyen kérdések sokszor nem valódi kíváncsiságból születnek, hanem abból az igényből, hogy a másik ember döntéseit a saját értékrendünk alapján minősítsük. Ám mindannyian más célokat követünk, más élethelyzetben vagyunk. Az érzelmileg intelligens emberek ezt tiszteletben tartják.
Miért károsak ezek a mondatok?
Egy rosszul sikerült megjegyzést még bárki korrigálhat. A gond akkor kezdődik, amikor ezek a mondatok rendszeresen ismétlődnek. Ilyenkor a másik fél azt élheti meg, hogy az érzései nem számítanak, a problémáit nem veszik komolyan, ennek mentén pedig nem számíthat valódi támogatásra.
Jó hír, hogy az érzelmi intelligencia fejleszthető. Az empátia olyan készség, amit tudatos gyakorlással bárki erősíthet. Néha már az is sokat jelent, ha nem azonnal adunk tanácsot, hanem egyszerűen csöndben maradunk és meghallgatjuk a másikat.
