A délutáni napsütésben egy levendulabokor fölött hirtelen megáll a levegő: egy apró, zúgó „valami” lebeg a virágok előtt, előre nyújtott, hajszálvékony csővével szívja a nektárt. Első pillantásra kolibrinek tűnik, csakhogy Magyarországon ugyebár nincs kolibri.
Amit látsz, az nagy valószínűséggel a kacsafarkú szender, és épp mostanában aktív, úgyhogy különösen sok magyar kertben találkozni vele.
A „magyar kolibri”, ami valójában lepke
A kacsafarkú szender (Macroglossum stellatarum) a szenderfélék családjába tartozó lepke, amely viselkedésével teljesen kilóg a megszokott lepke- és pillangómítoszból. Nappal aktív, gyors röptű, és képes egy helyben lebegni, miközben nektárt szív: pontosan úgy, mint egy kolibri.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ismertetése szerint ez a lebegő táplálkozás a hosszú pödörnyelvének köszönhető, amellyel a mély kehelyvirágokból is eléri a nektárt, leszállás nélkül. Ez a viselkedés nemcsak látványos, hanem a növények szempontjából is kulcsfontosságú: a kacsafarkú szender jelentős beporzó.
A faj nevét a potroh végén található, legyezőszerű farokpamacsról kapta, amely repülés közben kormányként működik. Ez a kis „kacsafarok” adja a jellegzetes sziluettet is, amiről könnyen felismerhető.
Teljesen szokványos a megjelenése a magyar kertekben
A kacsafarkú szender Európa nagy részén, így Magyarországon is természetesen előforduló faj, vagyis nem idegenhonos „betolakodó”. A Wikipédia szerint a mérsékelt övi Eurázsiában honos, Portugáliától egészen Japánig elterjedt. Magyarországon régóta jelen van, tehát ebben az értelemben őshonosnak tekinthető.
A nyár eleje a kacsafarkú szender megjelenési időszaka
A nyár eleje a kacsafarkú szender különösen aktív időszaka, ezért látsz most ennyi kolibriszerű lepkét a virágaid körül. De több oka is lehet annak, hogy ezekben a hetekben gyakrabban tűnik fel:
- A faj májustól késő őszig aktív, ez az egyik fő megfigyelési időszaka.
- Erős röpképességének köszönhetően vándorol, és akár nagy távolságokat is megtesz a nyári hónapokban.
- A virágzó, nektárban gazdag kertek – levendulák, petúniák, majd később a nyáriorgona – kifejezetten vonzzák.
Egyre több szakmai forrás írja le azt is, hogy a melegebb időjárás és a hosszabbra nyúló nyarak kedveznek a megjelenésének, ezért az elmúlt években gyakoribb vendég lett a magyar kertekben is.
Gyorsabb, mint hinnéd
Ha sikerül közelről megfigyelni, hamar kiderül: ez nem egy lassú lepke, amiben hosszan lehet gyönyörködni A kacsafarkú szender szárnyai olyan gyorsan mozognak, hogy szinte elmosódnak az emberi szem előtt, és zúgó hangot adnak ki. Az Állat magazin szerint képes hátrafelé vagy oldalirányba is repülni, ami a rovarvilágban ritka képesség.
Különlegessége, hogy repülés közben folyamatosan a levegőben marad, és nem száll rá a virágokra, ezzel pedig teljesen eltér a legtöbb lepkétől.
Nem kell tartani tőle
Sokan elsőre megijednek tőle, mert hirtelen jelenik meg és úgy zúg, mint egy darázs, ráadásul rovarviszonylatban meglehetősen nagy is. Valójában teljesen ártalmatlan: nem csíp, nem támad, és kifejezetten hasznos a kertben.
Hiszen mint fentebb írtuk, a kacsafarkú szender fontos beporzó, vagyis segít a virágok megtermékenyítésében, gyakorlatilag a méhekhez hasonló munkát végez.
Mit jelez, ha nálad is megjelent egy kacsafarkú szender?
Ha kacsafarkú szendert látsz a kertben, az valójában jó jel:
- van elég virág és nektár,
- változatos a növényzet,
- és a kerted „élő” és vonzó a beporzók számára.
És talán ez az oka annak is, hogy most ennyire feltűnő a jelenléte: nem invázióról van szó, hanem egy látványos, sokak számára új élményről. A kacsafarkú szender tehát nem kolibri, hanem egy rovar, amely egy pillanatra úgy viselkedik, mintha egy egzotikus madár tévedt volna a magyar nyárba.
Így lesz több kolibriszerű kacsafarkú szender a kertedben
Ha több kacsafarkú szendert szeretnél a kertedbe, jobb, ha tudod, hozzájuk a hasukon keresztül vezet az út. Ezek a lepkék elsősorban az illatos, bő nektárt adó virágokat keresik, ezért érdemes levendulát, petúniát, nyáriorgonát vagy loncot ültetni. Ezekből a hosszú pödörnyelvével is könnyen tud táplálkozni. Emellett fontos, hogy folyamatos legyen a virágzás tavasztól őszig, mert a faj ebben az időszakban aktív.
Sokat számít az is, hogy a kert napos és szélvédett legyen, mert a szender nappali, melegkedvelő rovar. Kerüld a rovarirtók használatát, mert ezek elriasztják vagy elpusztíthatják. Ha pedig hagysz egy kicsit „vadabb” részt is – például galajfélékkel, amelyek a hernyók tápláléknövényei –, azzal nemcsak vendéget, hanem akár tartósan jelen lévő populációt is csalogathatsz a kertbe.
