Riport

Veteményes a nappaliban: ananászban termeszt salátát és uborkát a békéscsabai tanár

Két négyzetméteren egy hónap alatt tíz kiló finom saláta szedhető le. Ez nem egy matematikai feladvány kezdete, hanem a mesterséges növénytermesztés eredménye.

A változó világban, az élelmiszerválság felé közeledve az egyik legfontosabb dolog a hatékony családi önellátásra való berendezkedés – ezt vallja Koszecz Sándor békéscsabai tanár, aki a Kollabor tudományos élményközpontban kifejlesztette a Mikrokertet. A módszer lényege, hogy városi környezetben, akár a nappalinkban képesek legyünk olcsón és egészségesen megtermeszteni a zöldséget, gyümölcsöt a család asztalára.

A felesége, Andrea büszke Sándor kertjére

A netről tanult kertészkedni

„Három évvel ezelőtt, amikor kitört a Covid-járvány, elképesztően ijesztő volt, hogy egy hét alatt kiürültek az élelmiszerboltok polcai. Különösen azért, mert nem tudtuk, ez az állapot meddig tart – kezdi a történetét Koszecz Sándor. – Ennek kapcsán kezdtem gondolkozni azon, a mi kis csabai tudományos alkotóközpontunkban mit tehetnénk azért, hogy bármi történjék is, ne maradjunk élelem nélkül. Végül a növénytermesztést választottuk zászlóshajónak. Ezzel csak egy gond volt: egyáltalán nem értettünk hozzá. A korlátozások miatt amúgy sem volt élet a városban, így hát képezni kezdtem magam. Hirtelen a paradicsom, a rukkola, a vízkultúrás növénytermesztés és a világ beltéri termesztőrendszereinek tanulmányozása lett az életem.”

A beltéri növényfalban az uborka is megterem

Sándor minél jobban elmerült a témában, annál érdekesebbnek és izgalmasabbnak találta. Ami a termesztést és a rendszer felépítését jelenti, kezdetben hibát hibára halmozott, de ahogy teltek a hónapok, egyre rövidebb idő alatt egyre több zöldséget, gyümölcsöt szüretelt. Két speciális termesztőrendszert használ: az egyik a beltéri növényfal, amelyben több mint százféle haszonnövény él, például tépősaláta, rukkola, paprika, paradicsom és számos fűszernövény.

Az ananásztoronyban hússzoros terméshozam érhető el a szabadföldihez képest

Ugyanezen a falon, ha van egy kis külső terünk – például balkon –, már termeszthető uborka, cukkini, káposzta, de még dinnye is! A másik fejlesztés az úgynevezett ananásztorony – azért lett ez a neve, mert megjelenésében a trópusi gyümölcshöz hasonlít. Ebben összesen nyolcvan növény termeszthető, és általa hússzoros terméshozam érhető el azonos méretű szabadföldi területhez képest, ami hatalmas eredmény.

Pánik helyett ötletes megoldások

A tanár úrnak esze ágában sincs a módszert megtartani, ellenkezőleg. Szeretné, ha annak gyakorlása minél elterjedtebb lenne a lakosság körében, mert hisz abban, hogy ez a jövő.

„Mi itt, Európában ugyan kiváló termőföldekkel vagyunk elkényeztetve, de nem szabad, hogy hátradőljünk – magyarázza. – Egy másik kontinensen bekövetkező élelmiszerválság pillanatok alatt a mi mindennapjainkra is kedvezőtlen hatással lehet, ami nagy valószínűséggel a mi, de a gyerekeink életében már egész biztosan bekövetkezik. Pánik helyett innovatívnak kell lennünk, és nyitottnak az új megoldásokra, alkalmazkodnunk a változó világhoz. Ennek része a Mikrokert-projekt is, küldetésemnek érzem, hogy terjesszem a módszert, ahogy csak tudom. Nagy örömömre a kezdeményezésünkre már nemzetközi szinten is felfigyeltek.”

A jövő generációjának is átadja a tapasztalatait

Koszecz Sándor szerint nagyon fontos, hogy felnyissuk a gyerekek szemét a világban zajló globális változásokra, és számukra kézzelfogható élményeken, sikereken és kudarcokon át mutassuk meg nekik, hogy például a korszerű növénytermesztés milyen hasznos dolog.

„Egyrészt, mert a növények gondozása közben felelősséget tanulnak, másrészt viszonylag rövid időn belül, a termés szüretelésekor sikerélmény éri őket. Ha hibáznak a folyamatban, az sem baj, sőt jó! Ugyanis a hibák ébresztenek rá bennünket az új megoldásokra, azok nélkül olyanok lennénk, mint a gépek, és sosem fejlődne a világban semmi” – vélekedik a hajdani középiskolai tanár.

A gondos gazda ellenőrzi a termést

Nincsenek időjárás okozta károk

Koszecz Sándor és csapata számos tematikában szervez tudományos, inspiráló és oktató célú workshopokat gyerekeknek és felnőttek egyaránt. A zöldfalban és ananásztoronyban megtermő friss és ízletes zöldségekből, gyümölcsökből olykor kóstoltatást is rendeznek. Az ilyen alkalmakkor derül ki: az emberek még gyakran tartanak az olyan terméstől, ami a vetéstől a termés­szüretig mesterséges körülmények között nevelkedik.

„Én mindig azon vagyok, hogy ezeket a félelmeket eloszlassam. A zöldfalban, ananásztoronyban ideális feltételeket teremtünk a növényeknek ahhoz, hogy szépen nevelkedhessenek. Megkapják az optimális mennyiségű tápanyagot, vizet és fényt, így hát jól érzik magukat, és gyönyörűen teremnek. Azzal nem vitatkozom, az igazi termőföldet, a napfényt, az esővizet nem pótolhatjuk. Ugyanakkor mesterséges közegben az időjárási viszonyokból fakadó károk nem sújthatják a termést. A végeredmény tehát az, hogy minden körülmények között lesz mit ennünk. Akkor is, ha a termőföldek kimerülnek, ha szárazság jön, vagy éppen a mindennapi életet ellehetetlenítő járvány súlyt bennünket. Ha erre gondolunk, azt hiszem, szertefoszlanak a kétségeink a mesterséges növénytermesztés kapcsán. Ha felelősen gondolkodunk a jövőről, akkor ezt iskolai alapképzésben kellene tanítani első osztálytól az egyetem végéig” – vélekedik a tanár úr, aki a Kollabor összejövetelein szívesen mentorál bárkit, aki úgy dönt, belevág egy saját Mikrokert létesítésébe.

Szemüvegeseknek készített maszkot

Sándornak nem a Mikrokert-projekt az első vállalkozása. A Covid idején, a maszkok világában szemüveges emberként nagyon zavarta a keletkező pára, így 3D nyomtatóval speciális, az orrhoz ergonomikusan illeszkedő „maszktámaszokat” készített a tisztánlátáshoz. Az egész országból keresték, több tízezer darab talált gazdára, és még manapság, a járvány elültével is érkeznek rá megrendelések.

Fotó: Bencsik Ádám, Privát