Szívből, igazán, mézeskalácson
A Petrits család közel kétszáz éve foglalkozik mézeskalács-készítéssel Szekszárdon. Boltjuk mellett nyitották meg a Mézeskalács Múzeumot. A méz- és cukorkakészítés eszközei láthatók benne, fotók a családról, és természetesen régi mézeskalácsok, hagyományos, cifra, vásári szívek, kis képekkel, tükörrel.
A család múltjából megmentett, padláson pihenő tárgyak is kikerültek a vitrinekbe. Külön értékük, hogy minden darabot használtak is: az ütőfákat, a mézeskalácsok „öntőformáit”, a díszítő csöveket. A múzeum bővül, egyre több a lehetőség arra is, hogy a látogatók kipróbálhassák a mézeskalács-készítés fortélyait.
Miről ismerni fel a halászt?
Tavaly nyitott a Halmúzeum Ráckevén, a település legrégebbi épületében. Látható itt minden a halászat múltjából: 120 éves bödönhajó, speciális hálókötőtű, kuttyogtató, amivel a harcsákat csalogatták közelebb. De van haltartó bárka, amiben a már kifogott halat tartották életben, varsák, hálók és pöndörháló is. Ez kör alakú, a szélén sok-sok ólomgolyóval: ha a halász kiveti, lesüllyed, a halak beleúsznak, ekkor összerántják, és felhúzzák. A halász a fogai között tartotta az egyik ólomgolyót a vízbe vetés előtt – ezt természetesen megsínylették a fogai, és mindez az ismertetőjegyévé vált.
Legendás pirosló fűszerünk
A kalocsai Paprika Múzeum a világhírű fűszerpaprika történetét ismerteti meg a látogatókkal. Török közvetítéssel jutott el hozzánk, ám később a legmagyarabb fűszerré vált. Kalocsa, illetve Szeged és környéke lettek híres fűszerpaprika-termelő helyek, mert itt a legmagasabb a napsütéses órák száma. A „piros aranyból” szüret után füzéreket alkottak, az eresz alatt felakasztva szárították, ez bámulatos látványt nyújtott. A múzeumban a művelés és a feldolgozás eszközeit és a hagyományos kisüzemi termelés egyes folyamatait láthatjuk.
Az év méhésze lett a tulajdonos
Molnár Gergely, akit mindenki Mézes Gergőnek nevez, az ország északkeleti csücskében, Vizsolyban hozta létre Mézmúzeumát. Ma már a turistabuszok is útba ejtik. Az ide betérők nem csupán fantasztikus mézeket – például mézes csilit, rózsamézet, mézes gyömbért, fokhagymás mézet – kóstolhatnak, hanem megismerkedhetnek a méhészkedés történetével, régi méhészeti eszközökkel, és akár saját mézet is „pergethetnek”. A múzeum üvegkaptárban mutatja be a méhek életét.
Egy világhírű magyar cukrász emlékére
Eger történelmi belvárosában, a Harangöntő-házban várja a látogatókat Magyarország „legédesebb” kiállítása, a Kopcsik Marcipánia. A látványos tárlaton Kopcsik Lajos olimpiai és világbajnok, Guinness-rekorder mestercukrász alkotásai láthatók. A 120 kiállított tárgy – köztük a gyerekek kedvenc mesehősei, Eger nevezetességei – mind cukormasszából és marcipánból készült. A csupa marcipán barokk szoba egyedülálló a világon.
Érdemes megjegyezni Kopcsik Lajos nevét, aki ötleteivel és új módszereivel iskolát teremtett a cukrászatban.
Nem kakukktojás, míves tojás
A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeum kiállítási tárgyai nem evésre valók, a tojásdíszítés művészetét tárják a látogatók elé. Több mint 30 különféle technikával díszített tojásnak ad otthont, 19 ország 55 tájegységéről. Sok a viaszbevonatos, de van batikolt, maratott, karcolt díszítmény is. Igazi különlegesség a leheletfinomságú csipkére emlékeztető, áttört tojások mintázata.
Ahol minden a hagymáról szól
Makó környéke régen szőlővidék volt, de a Maros áradásai nem tettek jót a bortermelésnek, így a lakosság átállt a hagymatermesztésre. Ma már mindennek köze van a hagymához errefelé: a látványos fürdőnek, a Hagymatikumnak, a Hagymaháznak és a Hagymamúzeumnak is. Bemutatják a híres bronzvörös héjú, fehér húsú, csípős ízű makói hagymafajtát. Vetített képen az egykori hagymapiac is megelevenedik, de szerepelnek a kiállításon a hagymatermesztés jellegzetes eszközei is: a hagymakaparó, a tolókapa és a hagymaásó.
Fotó: Evat Zrt, Forgó Géza, Gáll Tamás, Retkes Tamás, Udvari Zsolt
