Olyan barlangokat válogattunk össze, amelyeket a családdal, gyerekekkel, nagyszülőkkel közösen kereshetünk fel. A mélyben fekvő termekben általában vezető kíséri a csoportokat, ám a túrákat legtöbbször hat éven felüli gyerekekkel ajánlják. Van, ahová előzetes regisztráció szükséges, máshol csak a helyszínen váltható belépő. Az aktuális információkat jó, ha látogatás előtt megnézzük a barlangok honlapján, hogy ne kerüljünk váratlan helyzetbe.
Az egyik leghosszabb
Balatonederics közelében, a Balaton-felvidéki Nemzeti Parkban található a hat kilométer hosszú Csodabogyós-barlang. A közelében nyílik a szúrós csodabogyó nevű cserje, erről kapta a nevét. Feltárása 1970-ben kezdődött és 1998-ban nyitották meg a látogatók előtt. Igen sok és változatos cseppkő-képződményt találhatunk benne. Jól megfelel ahhoz, hogy a barlangászattal ismerkedők „tanbarlangja” legyen, utcai ruha helyett a helyszínen kölcsönözhető overallban, fejlámpával járhatjuk be. Az alap túrákon túl vannak extrémebb útvonalai is, ezek már gyakorlott barlangjáróknak valók. (csodabogyos.hu)
Denevér is van!
A 18. század végére lett népszerű kirándulóhely a Pécshez közeli Abaligeti barlang és Denevérmúzeum. Már 1900-ban is szerepelt egy párizsi kiadványban, amely a világ 100 csodáját ismertette. Később rossz állapotba került, majd a legutolsó felújítása után 2001-ben újranyitott. Ma már korszerű berendezéssel, járdákkal, lépcsőkkel, korlátokkal, világítással várja a látogatókat. A barlang bejáratához közeli épületben nyílt meg a Denevérmúzeum, ahol több makett, preparált állat, valamint interaktív térkép nyújt betekintést a denevérek különleges világába. (abaligetibarlang.hu)
Csónakon ringatózva
A Tapolcai Tavasbarlang egyedülálló hely: járatait nem gyalogosan, hanem csónakban ülve járhatjuk végig. A város utcái alatt több kilométernyi barlangrendszer húzódik, ennek egy része látogatható. Kútásás közben, 1903-ban találtak rá, és ez volt az első barlang, amelyet villanyvilágítás mellett lehetett megtekinteni Magyarországon. 1938-ban aztán megindultak a csónakos túrák is. Külön kaland, hogy a járatok néha olyan szűkek, hogy evező helyett csak a kezünkkel tudjuk magunkat előre hajtani. A barlang annyira népszerű, hogy nehéz bejutni, érdemes előre online jegyet venni. A barlang mellett interaktív fogadótérben ismerhetjük meg a Balaton kialakulását, élővilágát. (tavasbarlang.hu)
Ne szandálban! Ha a föld mélyében kirándulunk, a legnagyobb kánikulában is vigyünk meleg holmit, pulóvert, sálat, sapkát, zárt cipőt, mert a barlangok hőmérséklete általában 8-10 fok, a talajukon pedig víz gyűlhet össze. Ha nem vigyázunk, megfázhatunk, nem érdemes dideregni. A Tapolcai Tavasbarlang üdítő kivétel, itt nem kell felöltözni, 18-20 fok a hőmérséklet.
Időutazás a bronzkorba
A Bakonyban nyílik a Szentgáli-kőlik, 420 méter hosszan, 42 méter mélységben. Kutatását 1985-ben kezdték meg veszprémi barlangászok. Miközben egyre mélyebbre hatoltak, bronzkori régészeti leletekre, római érmékre bukkantak. Overallos túrái, amelyeket 10 éven felülieknek ajánlanak, jó szolgálatot tesznek a barlangászat, barlangkutatás technikáját és gyakorlatát elsajátítani kívánó látogatók számára. Láthatók benne azoknak a tektonikus folyamatoknak a nyomai is, amelyek kialakították ezt a különleges föld alatti birodalmat. (bfnp.hu)
Mesés cseppkövek
A 19. század utolsó éveiben egy helybéli ember gombászni indult a kutyájával a Lillafüred környéki erdőkbe, az állat pedig beleesett egy hasadékba, és nem találta a kivezető utat. Napok múlva hallották meg keserves vonyítását: a legenda szerint így bukkantak a Szent István-cseppkőbarlangra Lillafüreden. 1931-ben nyitották meg a turisták előtt, a háború alatt óvóhelyként is szolgált. A barlangi séta nem tart sokáig, a járatok látogatható része sem hosszú, ezért hatévesnél kisebb gyerekek is felkereshetik. Óránként indulnak vezetett csoportok. A cseppkövek szépségét a jól kialakított világítás is kiemeli. Néhány képződmény mesehősökre hasonlít, találkozhatunk például a Mikulással, Jancsival és Juliskával is. (bnpi.hu)
Kinyitott a Pokol kapuja
A Tettyei Mésztufabarlang nem cseppkőbarlang, mint a karsztos változatok, inkább puha kőzet, amelyben járatok alakultak ki. 1906-ban a barlangokból turistalátványosságot csináltak. Olyan lett, mint egy vidámparki szellemvasút, volt mesterséges vízesés, fényjáték, papírmasé sárkány, őslények és még egy kaszásnak öltözött ember is ijesztgette a vendégeket. Az ötlet bevált, a pécsi Tettye azóta is népszerű kirándulóhely, de az első világháború közbelépett. A Pokol kapuja, ahogy akkoriban emlegették, bezárt, és csak 2006-ban nyitott ki újra. Vezető kíséretében járhatjuk be, megnézhetjük, milyen volt egy barlanglakás, és hogyan ment végbe valaha a karsztosodás. (ddnp.hu)
fotó: Egri Csaba, DUNA DRAVA NEMZETI PARK IGAZGATOSAG
