Riportok

Egy pillanat alatt lett alattomos gyilkos az aszpartám: tényleg rákkeltő ez az édesítőszer?

Időről időre felbukkannak olyan hírek, amelyek szerint a mesterséges cukorpótlókkal kalóriát ugyan spórolhatunk, ám az egészségünket akár veszélybe is sodorhatjuk velük. Hagyjuk el őket inkább teljesen? Mit mond az aszpartámról a szakértő?

A legutóbbi hírek szerint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felügyelete alatt működő Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) vizsgálni kezdte az élelmiszeriparban leggyakrabban használt édesítőt, az aszpartámot. A szervezet azt próbálta kideríteni, vajon tényleg rákkeltő hatá­sú-e ez a szer. Dr. Pleva Györggyel, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszer- és takarmánybiztonsági igazgatójával próbáljuk értelmezni a folyamatokat.

Mit vizsgáltak?

Amikor felmerül egy alapanyaggal kapcsolatban, hogy rákkeltő lehet, akkor a Nemzetközi Rákkutató Ügynökség értékeli a szer, adott esetben az aszpartám potenciális rákkeltő hatását. Ezt követően egy szakértői bizottság aktualizálja a vele kapcsolatos kockázatértékelési gyakorlatot, beleértve az elfogadható napi bevitel értékelését, az erre vonatkozó ajánlást is.

Nincs egyértelmű bizonyíték

A július 14-én közzétett bejelentés szerint az aszpartám az IARC által kidolgozott kategóriarendszerben a „lehetséges rákkeltő az emberre nézve” jelölésű kategóriába került.

„Ez annyit jelent, hogy az édesítő lehet, hogy növeli a rákos megbetegedés kialakulásának esélyét az emberi szervezetben, de egyértelmű bizonyítékot nem találtak erre. Így a jelenleg érvényes napi ajánlott bevitel mennyiségét (40 mg/testtömegkilogramm) sem csökkenti a WHO, és nem javasolja a gyártóknak, hatóságoknak, hogy kivonják a termékeket a forgalomból” – magyarázza a szakértő.

A „lehetséges rákkeltő” kategória nem azt jelenti, hogy egy adott termék vagy anyag közvetlen rákkeltő hatással rendelkezik, és semmilyen mennyiségben nem fogyasztható biztonságosan. „Az IARC listáján több olyan anyag és termék is szerepel, amelyek normál fogyasztás esetén, egy pontosan meghatározott felső határérték alatt nem okoznak egészségkárosodást. Ilyen például az Aloe vera teljes levélkivonat, a melamin, a furán, az ólom, a nikkel stb. – mondja dr. Pleva György.

Változhat az előírás

Az adalékanyagok ártalmatlanságának megítélése az Európai Unióban az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) illetékességi körébe tartozik.

Az EFSA időről időre áttekinti és újraértékeli az adalékanyagokkal kapcsolatban rendelkezésre álló régi és új tudományos információ­kat, és ha indokolt, javaslatot tesz az előírások megváltoztatására, akár meg is tilthatja egyes adalékanyagok felhasználását. Rendelet szabályozza ugyanis, hogy az EU-tagállamokban milyen feltételekkel használhatók ezek a vegyületek. A jogszabályokban pontosan előírják, hogy melyik adalékanyagot melyik élelmiszerhez, és legfeljebb milyen mennyiségben szabad hozzáadni.

„Az Európai Bizottság az EFSA közreműködésével dönt az egyes adalékanyagok felhasználásának szabályairól és az érvényes egészségügyi határértékekről. Amennyiben az új információk az új kutatások fényében ezt indokolják, akkor a későbbiekben az aszpartám élelmiszeripari alkalmazásának feltételei is változhatnak majd” – mondja az igazgató.

szöveg: Kovács Vera

Fotó: Adobestock

Balázs Klári címlapfotózás

Gidamentés

Szofi a gólya

Csomagolásmentes üzlet

Iain Lindsay Britt nagykövet üzenete