Fogcsikorgató némaság
Amikor az állunkban érezzük a fájdalmat, vagy épp egész éjszaka csikorgatjuk a fogunkat, a feszültség gyakran a haraggal vagy a frusztrációval van kapcsolatban. Azzal a stresszel, amit akkor érzünk, ha nem kapunk meg vagy tehetünk meg valamit, amit szeretnénk. De az is okozhat ilyen problémákat, amikor nem mondhatunk ki olyasmit, ami pedig fontos lenne.
Mit tehetünk? Jót tesz, ha a két oldalra és fel-le mozgatjuk, forgatjuk a fejünket, vagy megpróbálunk egy nagyot ásítani. A lelki okot viszont akkor tudjuk megszüntetni, ha megnézzük, mi áll a vágyott dolog útjában, és ha teljes mértékben nem is tudjuk kiiktatni az akadályt, legalább valamiféle kompromisszumos, köztes eredményt megpróbálunk elérni. Az őszinte kommunikáció is sokat segít.
Szorongató gyomorgörcs
Ha úgy érezzük, mintha egy bilincs húzná össze a gyomrunkat, legtöbbször a teljesítményünk vagy a magánéleti problémáink miatt szorongunk. A bizonytalanság, sőt akár a bűntudat is sokszor okoz ilyen tüneteket.
Mit tehetünk? Forgassuk el a felsőtestünket jobbra-balra, hogy oldódjon a feszültség. Lehunyt szemmel gondoljuk végig, hol is szorul össze pontosan a gyomrunk, és vegyünk mély lélegzetet, mintha egyenesen oda lélegeznénk. Ha aggodalmak gyötörnek, gondoljuk át, mennyi jelentősége lesz ennek az ügynek öt év múlva – ha arra jutunk, hogy nem sok, vonjuk le ebből a megfelelő következtetéseket.
Ha feszül a nyak
A legtöbb embernél a stressz először a váll és a nyak izmait rántja fájdalmas csomókba, sokszor akár tenziós, vagyis feszültség okozta fejfájást is kiváltva. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a számítógép előtt ülve vagy a telefonra meredve a fej előbbre kerül a természetes anatómiai helyénél, és nagyobb terhet ró erre a testtájra. Másrészt viszont, ahogy ez a nyelvünkben is szépen tükrőződik: sokszor akkor lépnek fel itt fájdalmak, ha túlvállaljuk magunkat, túl sok teher és feladat nehezedik szinte szó szerint a vállunkra, a nyakunkra.
Mit tehetünk? Fontos, hogy amikor a számítógép előtt ülünk, telefonozunk, vagy akár a konyhában, a kertben hajlongunk, mindig figyeljünk a tartásunkra. Tornáztassuk meg a vállunkat: nyolc számolásra lassan húzzuk fel a fülünkig, hajtsuk kissé hátra a fejünket, tartsuk így egy lélegzetvételig, majd ejtsük vissza. A fejkörzések is hatásosak, arra azonban vigyázzunk, hogy ne hajtsuk túlságosan hátra a fejünket, ne feszítsük túl a nyakat. A feladatainkat pedig tanuljuk meg fontossági sorrendbe rakni, és a legkevésbé fontosakat másnak átadni, vagy egyszerűen elhagyni.
Deréktámasz nélkül
A túlterheltségre a derék fájdalma is utalhat, különösen akkor, ha túlburjánzó feladataink ellátásához nem kapunk elegendő támogatást a családunktól, a munkatársainktól vagy akár a főnökünktől. De az ülő életmód, a rossz tartás sem könnyíti meg a hát alsó szakaszának dolgát.
Mit tehetünk? Ha fáj a derekunk, ne erőltessük! Sokszor segít, ha lefekszünk a földre, a lábainkat pedig térdben hajlítva feltesszük egy székre vagy egy fotelre, tehermentesítve ezt a területet. Megelőzésként fontos a törzsizmok erősítése, a hát- és hasizmokat edző gyakorlatok. Lelki szinten pedig azt érdemes átgondolni, hogy fontos-e mindig, minden helyzetben egyedül, segítség nélkül is „derekasan helytállni”. Ha kell, bátran kérjünk segítséget, ne gondoljuk, hogy egymagunkban is mindent meg tudunk csinálni!
Végtagok állandó harcban
Amikor a karunk, a lábunk gyakran megfeszül, vagy azt vesszük észre, hogy akaratlanul is sokszor ökölbe szorul a kezünk, valószínű, hogy folyton harcra készek vagyunk. Mintha úgy éreznénk, hogy minden összefogott ellenünk, nekünk pedig mindennap egy újabb csatát kell megvívnunk.
Mit tehetünk? Amikor észrevesszük a feszültséget, rázzuk le finoman a végtagjainkat, vagy ha megtehetjük, végezzünk el néhány nyújtó gyakorlatot. A mély, hasi légzés is nagyon sokat segíthet, főleg, ha a szabad levegőn végezzük. Azt is érdemes végiggondolni, ki vagy mi ellen harcolunk nap mint nap, és vajon valóban szükség van-e erre a harciasságra.
Hátulról jött kérdés: Merünk-e változtatni?
A hátsó combizom és a gerinc melletti izmok sok feszültséget képesek tárolni. Leggyakrabban mégis a változtatástól való félelem és az izgalmak, az újdonságok hiánya az, ami gúzsba köti őket.
Mit tehetünk? Érdemes elsajátítani néhány nyújtó gyakorlatot. A legegyszerűbb, ha álló helyzetből lassan, csigolyáról csigolyára legördülünk, és megfogjuk a bokánkat, vagy akár a talajra tesszük a kezünket. Vegyünk néhány mély lélegzetet, majd ugyanilyen lassan térjünk vissza álló helyzetbe. Közben pedig gondoljuk végig, hogyan korlátoznak a régi berögződések, hiedelmek, és igyekezzünk, amennyit lehet, változtatni rajtuk.
Stressztől feszülő csípő
A csípő merevsége és feszülése sokszor az ülő életmódnak köszönhető, hiszen ez a testhelyzet megrövidíti, megfeszíti az itteni izmokat. Amikor hirtelen stressz ér, a sokat emlegetett „harcolj vagy menekülj” reakció futásra készen befeszíti a csípő területét. Ez az a testtájunk, amely képes elraktározni a korábbi stresszreakcióink vagy akár traumáink lenyomatát is.
Mit tehetünk? A csípőnyitó jógagyakorlatok a régóta tárolt stresszt is képesek kioldani. Hasznos lehet például, ha lefekszünk a földre, összetesszük a két talpunkat, miközben a térdeinket, amennyire csak lehet, leengedjük két oldalra.
A talpunk is elfárad
Egy állva vagy gyaloglással töltött nap után nem ritka, hogy a lábfejünkben lévő közel 100 izom és ínszalag elfárad, befeszül. Különösen akkor, ha lelkileg is megterhelő napunk volt.
Mit tehetünk? Meleg vízben lazítsuk ki a lábunkat, majd masszírozzuk át jól a talpunkat, miközben relaxálunk. Az is jó, ha egy teniszlabdát görgetünk a földön a talpunk alatt.
Fotó: Adobestock
