Riport

Menjek, vagy várjak a korhatárra: mikor kell nyugdíjba menni, hogy több pénzt kapjunk? Segítünk!

50-55 éves kor körül sokan elkezdenek visszaszámolni, vajon hány évük van még a nyugdíjig. Ám amikor odakerül a sor, hogy betöltik a 65. évet, vagy megvan a 40 év jogosító idő a Nők40 kedvezményes nyugdíjához, gyakran jön a dilemma. Hogy járnak jobban anyagilag, ha most lépnek, vagy ha dolgoznak tovább?

A nyugdíjkorhatár egységesen 65 év mindenkinek, aki 1956. december 31-ét követően született. Ezen korhatár előtt kizárólag a Nők40 igényelhető, ha az érintett hölgy teljesíti a kedvezményes nyugdíj kettős időfeltételét: legalább 40 év jogosító idővel és ezen belül legalább 32 év munkával szerzett szolgálati idővel rendelkezik. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő, a nyugdijguru.hu alapítója szerint fontos megjegyezni, hogy a nyugdíj igénylése nem kötelező.

Helyette vagy mellette?

Dolgozni a nyugdíjigénylés elhalasztásával, vagy a nyugdíj mellett is lehet.

„Ha a nyugdíjkorhatár betöltését követően a nyugdíj igénylése nélkül tovább dolgozik valaki, akkor 30 naponként 0,5%-os nyugdíjnövelésre szerez jogosultságot. Emellett a később igényelt nyugdíját hosszabb szolgálati idő és magasabb valorizációs szorzók alkalmazása révén állapíthatják meg, tehát több lehet a nyugdíja, ha néhány évet még dolgozik. Ezzel szemben, aki nyugdíjasként dolgozik, járulék- és szocho-mentesen veheti föl a keresetét, plusz a 12 havi nyugdíj mellett a nyugdíjmegállapítás évét követő évtől már megilleti a 13. havi nyugdíj is” – mondja a szakértő.

Időzítő

Kicsit bonyolultabb a helyzet a Nők40 kedvezményes nyugdíjnál, kérdés, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a nyugellátást.

„Amint teljesülnek a feltételeik, célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást annak a hölgynek, akinek a személyes helyzete ezt indokolja, vagyis nincs munkája, vagy nem megfelelő a munkahelye, vagy a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni, esetleg törékeny az egészségi állapota, vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna” – javasolja Farkas András.

Ugyanilyen erős indok lehet az azonnali igénylés mellett, ha az érintett hölgynek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei.

„Sok nő fél attól, hogy a közeljövőben szigorodhatnak a feltételek, és ez nem minden alap nélküli, hiszen a nyugdíjkorhatár folytonos emelkedésével lassan szinte minden hölgy elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba. Így jogosan tartanak attól az érintett nők, hogy ha várnak az igényléssel, akkor később nem lesz erre módjuk. Erre szerintem a 2026-os választási év előtt valószínűleg nem kerül sor, de 2026 után bármi lehetséges” – magyarázza a nyugdíjszakértő.

Nem mindegy, hol dolgozunk

A versenyszférában nincs semmilyen korlátozás, tehát a nyugdíj és a járulékmentes kereset korlátozás nélkül fölvehető. A közszférában viszont a nyugdíj szünetel mindaddig, amíg a közszolgálati jellegű jogviszony fennáll, kivéve öt közszférás ágazatot (gyermekvédelem, gyermekellátás, szociális ellátás, köznevelés, szakképzés).

„Az állami egészségügyben fából vaskarika kényszermegoldást alkalmaznak: a nyugdíj szünetel ugyan, de helyette a nyugdíj összegével megegyező nettó összegű nyugdíjpótló jövedelemkiegészítést kaphatnak az egészségügyi dolgozók” – ismerteti Farkas András.

Fotó: Adobestock