Amikor egy kapcsolat véget ér, a legtöbb figyelem a gyermekelhelyezésre, a láthatásra és a vagyonmegosztásra irányul. Van azonban egy olyan kérdés, amelyről jóval kevesebb szó esik, pedig komoly következményei lehetnek: mi történik, ha az egyik fél kiköltözik a közös otthonból?
A spanyol családjogi ügyvéd, Laura Escamilla szerint bár sokan úgy gondolják, hogy a békés megoldás érdekében jobb azonnal elhagyni a családi fészket, ezzel akár nehezebb helyzetbe is kerülhetnek a későbbi válási eljárás során.
Nem számít elhagyásnak
A mai napig él az a tévhit, hogy aki elköltözik a közös otthonból, az valamilyen módon „elhagyja a családját”, és ez jogi következményekkel járhat. A szakértő szerint ez nem igaz: önmagában az, hogy valaki különköltözik, nem minősül jogsértő magatartásnak. A gyakorlati problémák azonban ezután kezdődhetnek.
A berendezés ott marad
Aki elköltözik, sokszor mindent maga mögött hagy. A bútorok, háztartási gépek, elektronikai eszközök és egyéb vagyontárgyak jellemzően a közös lakásban maradnak, amelyet a másik fél használ tovább.
Különösen bonyolult lehet a helyzet, ha gyermekek is érintettek. Ilyenkor előfordulhat, hogy a gyerekekkel a lakásban maradó szülő jogosult tovább használni az ingatlan berendezését és felszereléseit is. A kiköltöző fél pedig gyakran úgy érzi, hogy miközben új életet próbál kezdeni, újra meg kell vásárolnia számos alapvető használati tárgyat.
Ez is érdekelhet:
Közös hitelnél még nagyobb a kockázat
Különösen érzékeny pont a lakáshitel kérdése. Ha a felek közösen vettek fel jelzáloghitelt, a kiköltözés önmagában nem szünteti meg a szerződésben vállalt kötelezettségeket.
A szakértő azt tanácsolja, hogy ha az egyik fél kizárólagosan használja tovább a közös ingatlant, érdemes ezt hivatalosan is rögzíteni. Ellenkező esetben a későbbiekben nehéz lehet bizonyítani, milyen megállapodás született a felek között.
A szóbeli megállapodás kevés lehet válskor az ingatlannal kapcsolatban
Nem ritka, hogy a válófélben lévő párok szóban megegyeznek: az egyikük marad a lakásban, és egyedül fizeti tovább a hitelt vagy a rezsit. Az évek múlásával azonban ezek a megállapodások könnyen viták forrásává válhatnak.
Ha elmaradnak a törlesztőrészletek, a bank a szerződésben szereplő valamennyi adóson követelheti a tartozást, függetlenül attól, hogy ki lakik ténylegesen az ingatlanban.
A lakás eladása is megoldás lehet váláskor
A családjogi ügyvéd szerint sok esetben a legtisztább megoldás az ingatlan értékesítése lehet. Az eladásból származó összeget a felek megoszthatják egymás között, így egyikük sem marad hosszú éveken át egy bizonytalan helyzetben.
Persze minden válás más, ezért nincs univerzális recept. Egy dolog azonban biztos: a hirtelen kiköltözés előtt érdemes alaposan átgondolni a pénzügyi és jogi következményeket is. Ami rövid távon a legegyszerűbb megoldásnak tűnik, később komoly hátrányokat okozhat.
Ki maradhat a lakásban?
A német Rainwerner-Schneider családjogi iroda szerint a különváláskor nem automatikus, hogy az maradhat a közös otthonban, aki a tulajdonos vagy aki többet fizetett a lakásra. A döntés során számos szempontot figyelembe vehetnek, különösen akkor, ha közös gyermekek is érintettek.
Emiatt a szakemberek azt tanácsolják, hogy a felek a lehető leghamarabb rendezzék írásban a lakhatással kapcsolatos kérdéseket, mert a bizonytalan helyzet később komoly jogi és anyagi vitákhoz vezethet.
Magyarországon sem mindegy, ki költözik ki a közös otthonból váláskor
Magyarországon a Polgári Törvénykönyv külön szabályozza a házastársi közös lakás használatát. A Ptk. szerint közös lakásnak számít az az otthon, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt élnek.
A szabályozás különös figyelmet fordít a gyermekekre: a kiskorú gyermek lakhatását főszabály szerint a házastársi közös lakásban kell biztosítani. A hatályos Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerint a lakáshasználat sorsáról a felek megállapodhatnak, ennek hiányában pedig a bíróság dönthet.
Ez azért fontos, mert a kiköltözés nem feltétlenül jelenti azt, hogy valaki minden, a lakással kapcsolatos jogáról lemondott, ugyanakkor a kiköltözés körülményeinek később jelentőségük lehet.
- A Kúria gyakorlata szerint bizonyos esetekben még a kiköltözött tulajdonos házastárs is igényt tarthat használati díjra.
- Az Országos Bírósági Hivatal tájékoztatója arra is felhívja a figyelmet, hogy közös megegyezéses válásnál az utolsó közös lakás használatáról is meg kell állapodni.
