Sztárok

Falusi Mariann: „Imádok lebegni a város felett”

Falusi Mariann-nak annyi energiája van, hogy bárki megirigyelhetné. A pörgős személyiségű énekesnő még az év utolsó napjaiban sem áll le. Ételt oszt a rászorulóknak a Blahán, de színpadon is láthatjuk őt, az Álomutazó című mesemusicalben.
falusi mariann, rivalda

Tejbegrízt enne, de már elfogyott, így marad a somlói galuska. Falusi Mariannt öröm nézni, ahogy egy fárasztó színházi próba után, jóízűen eszi az édességet egy szebb napokat látott zuglói étteremben. „Kell az energia! – mondja nevetve. – Éjjel kettőkor feküdtem le, és reggel hétkor keltem. Az idei évem nagyon húzós volt, de ezt nem panaszként mondom, mert szeretek dolgozni. Legközelebb az Álomutazó produkcióban leszek látható.” A mesemusicalről később még szót ejtünk, először az énekesnő álmaira vagyok kíváncsi. „Gyakran repülök álmomban. Ehhez kapcsolódóan kétfajta álmom is van: az egyikben hasra fekve repülök, és nézelődöm a város felett, a másikban egy fotelben ülök, és úgy szemlélődöm, de még arra is vigyázok, hogy a trolivezetékekbe bele ne akadjak. Néha nagyon rossz felébredni, és arra gondolok, bárcsak álmodhatnék tovább…”

Az északi fényhez készül

Az álmok ugyanúgy Mariann életének részei, mint a távoli utazások, melyekben igazán örömét leli. Legutóbb a Fülöp-szigeteken járt. „Maximum két napig élvezem a tengerparti semmittevést, inkább hátizsákkal kirándulós, felfedezős turista vagyok. Van egy gyerekkori barátnőm, Zsuzsa, aki a legjobb útitárs. A Fülöp-szigeteken cetcápákkal úszkáltam a tengerben, és két zipline-pályán is végigmentem. Nagyon élveztem, hogy sziklák között kifeszítve, egy drótkötélpályán csúszkáltam. De anyukám erről csak utólag értesült, amikor hazaérve megmutattam neki a videofelvételt” – meséli nevetve. Csodálom Mariann vagányságát és vakmerőségét, hogy 58 évesen újabb és újabb kihívásokat keres. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy jópár kiló súlyfelesleggel utazza körbe a Földet. „Szerintem mindegy, hogy duci vagy vagy sovány. A kérdés az, hogy meg akarod csinálni, vagy nem. Én meg akartam csinálni, hogy két szikla között lógjak a magasban.” De a jövő évre is megvan már az utazási terv! Lelkesen meséli, hogy az északi fényt szeretné látni. „Mészáros Márta filmjét sajnos még nem volt időm megnézni, de a könyvet olvastam, és nagyon tetszett. Elhatároztam, elmegyek az északi sarkkörig, hogy a saját szememmel győződjek meg erről a csodálatos égi jelenségről.”

Karácsonykor ételt oszt a Blahán

Ám Mariann nem csak magára, a saját vágyai beteljesülésére gondol. Tudom róla, hogy hosszú évek óta támogatja az elesett embereket, a beteg gyerekeket. Nem akarja a témát szóbahozni, de én ragaszkodom hozzá, hogy erről is beszéljünk. Úgy érzem, fontos, hogy mások is tudják, milyen nagy szíve van. „Most már hagyomány, hogy a Kris-na-hívőkkel szenteste napján
a Blaha Lujza téren ételt osztunk a szegényeknek. Korábban szinte csak hajléktalanok jöttek, néhány éve már egész családok. Szomorú ezt látni…” Mariann-nak saját gyereke nem született, de a beteg gyerekek mellett sem megy el közönyös arccal. Karácsonykor arra is jut ideje, hogy kórházban fekvő kicsiknek ajándékot vigyen. „Az ünnep nálunk úgy néz ki, hogy Lang Györgyivel gyerekkórházba, idősekhez megyünk ajándékkal és szeretettel felpakolva, aztán este nyolcig beszélgetős műsort csinálunk a rádióban a magányosan otthon-ülőknek. Ezután anyukámhoz megyek, meggyújtjuk a gyertyákat a fán. Egyébként mi rendhagyóan ajándékozunk. Néhány héttel ezelőtt elmentünk egy optikushoz, és megajándékoztuk egymást egy-egy klassz szemüveggel. Alig várom, hogy a karácsonyfa alatt heverjen az új szemüvegem. Anyukám után újra találkozom Györgyivel, összejövünk nála a barátokkal, de ez már jó későre csúszik. Amikor hazafele tartok, már senki nem jár az utcán.”

Presser Gábor Marika néninek hívja

Már alig van Mariann tányérján a somlóiból, de arról még nem is beszéltünk, idén milyen különlegesnek számító munkái voltak. Például Presser Gáborral dolgozott, akit nagyon tisztel. „Még konzervatóriumos koromból ismerem őt, de most először készítettünk nekem egy CD-t, életem első és egyetlen szóló CD-jét – a Pa-dö-dő-vel több mint 30 van –, amit Pici bácsi otthoni zeneszobájában vettünk fel. Igazi szobalemez, érzelmes, gyönyörű balladákkal. Október végen két telt házas lemezbemutató koncertünk is volt a Kongresszusi Központban. Nagyon szeretek Pici bácsival dolgozni, mert maximalista, és friss, csodálatos, folyamatosan alkotó művész.” Mariann büszkén meséli, Pressertől kapott egy dalt a születésnapjára. „A szám címe Marika néni, merthogy Pici bácsi így hív engem. Nagyon kedves becézésnek tartom, és szeretem is ezt a nevet” – árulja el. Ezen kívül megtudom, hogy a Pa-dö-dő-vel is rendszeresen fellép, újabban nagy sikerű kuplékat adnak elő, Egy kicsit kuplézgatunk címmel, amelyből persze lemez is lett, illetve Sárik Péter jazz-zongoristával is koncertezett Erdélyben. „Nagyon jól sikerült turné volt, tíz  szuper koncerttel. Amikor énekelni kell, sosem vagyok fáradt. Épp ellenkezőleg, a közönség szeretete feltölt energiával. A fellépések után még órákig pörgök, annyira feldobott vagyok. Remélem, így lesz ez az Álomutazó című előadás után is.”

A szép álmok készítője

December 26. és 30. között a BOK Csarnokban (volt Syma Csarnok) mutatják be az Álomutazó című mesemusicalt. „Ez egy látványos szuperprodukció. Nagyon élvezem a szerepemet, én leszek Idill, a szép álmok készítője, aki imádja a gyerekeket. Nem csak a darab története izgalmas, de a dalok is fülbemászóak. A többi szereplőt, Keresztes Ildit, Ábel Anitát, Szabó Győzőt, Stohl Andrást is jól ismerem, szeretünk együtt dolgozni. Úgy érzem, a gyerekek és a felnőttek is imádni fogják ezt a mesemusicalt, ami a fantasy világába kalauzolja el a közönséget” — mondja Mariann.

Akciós előfizetési ajánlatunk

Video