„Nem mindig látom magam tohonyának”

Fekete ruhában van, és egy kicsit morcos. Azt gondolom, nincs jó kedve, vagy csak kimerült. De az is lehet, hogy rég aludta ki magát. „Két színdarab bemutatójára készülünk, és ez minden energiámat felemészti. Egyébként is szorongó alkat vagyok. Rágódom a múlton és félek a jövőtől. A mai napig szükségem van arra, hogy a környezetem biztosítson a bizalmáról és a szeretetéről. Azt azonban tudom, hogy a sors a tenyerén hordoz, jó úton vagyok, hiszen azt csinálhatom, amit szeretek. Máshoz nem is értek. Alkalmatlan lennék bármiféle kétkezi munkára” – vallja Elek Ferenc, aki annak idején műszaki gépésznek tanult, de minek? Hiszen egy napot sem töltött a szakmájában.