Lélek Sztárok

Évtizedekig csak bokáig érő szoknyát hordhatott Bódi Margó: „A rövidebb szoknyában sokáig azt sem tudtam, hogy üljek le”

Aztán összeült a családi kupaktanács és megbeszélték, hogy haladni kell a korral.

Múlt héten Bódi Guszti és Margó volt a Meglepetés címlapján, akik a szerelmükről, házasságukról és az összetartozás fontosságáról meséltek és egy érdekességet is elárultak a roma hagyományokon is alapuló közös életükből – ez pedig Margó szoknyájának hosszára vonatkozott.

Guszti rettentően büszke a családjára és mindenre, ami nekik megadatott, mivel keményen megdolgoztak érte.

„Tizenévesen indultunk el Nagyecsedről, a gyerekek is oda születtek. Szó szerint a sárban cűgöltük ki őket reggelente a buszhoz, hogy óvodába indulhassanak. Aztán váltott műszakban dolgoztunk, alig láttuk ­egymást. Közben ott volt a zene, folyamatosan fejlődtünk, de amit most itt látsz, az Margónak és nekem harminc év munka. Tudjuk, hogy sokan irigyek az életünkre, a kommentekből sokszor fröcsög a gyűlölet, de én azt mondom, csinálják utánunk.”

Guszti arra is büszke, hogy a feleségét imádják az emberek.

„Ő a leggondoskodóbb és legkedvesebb asszony a világon. Minden fellépésünk után meg akarják ölelni. Ez még belefér, máskülönben betartjuk a hagyományokat. Az én feleségemet csak ne tapogassák!” – hívja fel a figyelmet Guszti, miközben Margó is bekapcsolódott az interjúba.

„Így van! – helyesel. – Pél­dául évtizedeken át csak bokáig érő szoknyát hordhattam. Aztán összeült a családi kupaktanács és megszavazták, hogy haladni kell a korral, mostantól a ruhának csak a térdkalácsot kell takarnia. A rövidebb szoknyában sokáig azt sem tudtam, hogy üljek le, furcsán éreztem magam, de mára megszoktam.”

Kiemelt kép: Schumy Csaba