Allergia vagy környezetvédelem?
Egyre többen kényszerülnek az állati tejeket kizáró táplálkozásra azért, mert érzékenyek a laktózra, vagyis a tejcukorra, illetve a tejfehérjére. A vegánok számára lelkiismereti kérdés, hogy nem fogyasztanak állati eredetű ételt, például tejet, tojást, mézet, zselatint – ebben különböznek a vegetáriánusoktól, akik csak a húst zárják ki az étrendjükből. Vannak, akik környezetvédelmi okokból szoknak le a tejfogyasztásról, hiszen az állattenyésztés ökológiai lábnyoma jelentős. Így nem kerül a szervezetükbe a nagyüzemi állattartás során gyakran alkalmazott, a tejbe is bejutó antibiotikum, hormon sem. A tejcukorérzékenyek laktózmentes termékekre, a vegánok vagy tejfehérje-allergiások növényi tejhelyettesítőkre cserélhetik az állati tejtermékeket. Élvezeti értékük mellett ezek vitaminokat, ásványi anyagokat is tartalmaznak. Egy uniós rendelet értelmében nem lehet őket tejnek nevezni, hivatalos megnevezésük növényi ital. A köznyelvben viszont növényi tejként emlegetik őket.
Gabonák és diófélék
Gabonákból (árpából, kenderből, zabból, kölesből, tönkölyből), hüvelyesekből (csicseriborsóból, szójából) és hajdinából, kesudióból, dióból, mogyoróból, mandulából, kókuszból és még sok minden másból is készülhet tejhelyettesítő. A legismertebbek a zabtej, a szójatej, a mandulatej, a kókusztej és a rizstej, ezeket fogyasztják a legtöbben.
- Zabtej: Viszonylag sok fehérjét tartalmaz, bár messze nem annyit, mint a tehéntej, és B-vitaminokban is gazdag. Ha olyan üzemben készült, ahol gluténnal is dolgoznak, nyomokban előfordulhat benne ez a fehérje – a gluténérzékenyek ezért figyeljenek oda rá! Segíthet a cukorbetegség megelőzésében, az emésztőrendszer méregtelenítésében, valamint a koleszterinszint csökkentésében. Hidegen és melegen egyaránt fogyaszthatjuk. Kávéba is tehetjük, viszonylag jól habosítható. Turmixokhoz, főzéshez és süteményekhez is jó alapanyag.
- Szójatej: Kálium és magnézium is van benne, így támogatja az egyenletes vérnyomást, élénkíti a keringést. Alacsony a glikémiás indexe, ezért cukorbetegek is fogyaszthatják, hiszen nem okoz vércukorszint-ingadozást. Koleszterinből keveset tartalmaz. A bőrt is szépíti. Hígabb, mint a tehéntej. Íze semleges, így kávéba, müzlibe, teába, krumplipürébe nyugodtan tehetjük. Magas fehérjetartalma miatt jól habosítható. Sütés-főzéshez, szószokhoz is illik, sőt akár még kenyérsütésre is alkalmas. Csak a szójára érzékenyeknek kell vigyázniuk vele.
- Mandulatej: Alacsony a kalória- és a szénhidráttartalma. Bőséges mennyiségű antioxidáns van benne, rostjai támogatják az anyagcsere működését. Magnéziumban, vasban, D- és E-vitaminban, kalciumban is bővelkedik – ebben hasonlít legjobban a tehéntejhez. Hozzájárulhat a magas vérnyomás és a koleszterinszint csökkentéséhez. Palacsintához a legjobb – édes aromái miatt egyébként is inkább sütéshez ajánlott, pohárkrémhez, panna cottához, pudingokhoz, madártejhez is kiváló. Néha a mandula kesernyés íze is feltűnhet benne, ez leginkább a kávéban érezhető.
- Rizstej: Foszfortartalma támogatja a csontok és a fogak egészségének megőrzését, sok benne a vas és a magnézium is. Semleges íze emlékeztet az állati tejére, állaga viszont selymesebb annál. Ennek köszönhetően sokféle étel főzésére és sütésére alkalmas. Készíthetünk vele palacsintát, tejbegrízt, tortakrémet, leveseket, főzeléket. Kávéhoz és turmixhoz a hígabb, főzéshez a sűrűbb változatát használjuk.
- Kókusztej: Magas magnézium- és kalciumtartalmánál fogva enyhíti az izomgörcsöket és az izomlázat, erősíti a csontokat. Csökkentheti az ízületi gyulladás tüneteit, támogatja az immunrendszert. A mandulatejhez hasonlóan ideális a főzéshez, mert jól bírja a magas hőfokot. Selymes íze miatt jó alapanyaga az édességeknek: az enyhén kókuszos aroma érezhető marad benne. Az ázsiai konyha elképzelhetetlen nélküle: remek a currys csirkéhez, főzelékekhez, levesekhez, szószokhoz, tejberizshez. Krémesebb és hígabb változatai közül választhatunk.
A kávézók kedvencei
A növényi tejek kedvelőinek egyik fontos kérdése: melyik változattal lehet finom, tejhabos kávét, capuccinót készíteni? Az, hogy egy ital mennyire habosítható, nem feltétlenül a zsírtartalmától, sokkal inkább a benne található fehérje mennyiségétől függ. Ebben a szójatej a nyertes, így ha klasszikus tejhabot szeretnénk, ezzel a legjobb próbálkozni. Valamivel lemaradva, de versenyben van még a kókusz-, a rizs- és a zabtej is – ezeknek az úgynevezett „barista” változatát érdemes megvásárolni, amelyeket kifejezetten habosításra, kávé ízesítésére készítettek.
Otthon is elkészíthetjük
A növényi tejek egyelőre viszonylag drágák, ám ha otthon készítjük őket, olcsóbban kijöhetünk. A zabtejhez turmixgépbe teszünk egy csésze zabpelyhet, 2 csésze vizet, és alaposan összeturmixoljuk. Narancs- vagy vaníliaaromával, mézzel édesítjük, majd szitán átszűrjük, és üvegbe töltjük. Hűtőszekrényben tárolható.
A kókusztejhez 10 dkg kókuszreszeléket forró vízbe kell áztatni, majd a lével (és ha ízesíteni szeretnénk, akkor mézzel, aromákkal) együtt nagy fordulaton összeturmixolni. A keletkezett masszát átszűrjük, jól kinyomkodjuk, és hűtőbe tesszük, ahol 2-3 napig eláll.
A rizstejhez puhára főzzük a rizst, majd három-négyszeres mennyiségű vízzel összeturmixoljuk. A másik módszer szerint a rizst nem főzzük, csak egy éjszakán át áztatjuk. Ezután leöntjük róla a vizet, turmixgépbe rakjuk, újabb vizet öntünk hozzá, turmixoljuk, ízesítjük, majd az előzőekhez hasonlóan leszűrjük. Bár viszonylag költségesek, léteznek növényi tejek készítésére alkalmas gépek is, amelyekkel fél óra alatt bármilyen növényi italt előállíthatunk.
Fotó: Adobestock
